This HTML5 document contains 16 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n7http://www.lib.cas.cz/space.40/1957/INDEX1.HTM%7Ctitle=Mariner-program%7Caccessdate=2014-2-20%7Cpublisher=lib.cas.cz%7Carchiveurl=https:/web.archive.org/web/20131013233213/http:/www.lib.cas.cz/space.40/1957/
n10http://www.urvilag.hu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n14http://www.astronautix.com/project/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Mariner-program
rdfs:label
Mariner-program
owl:sameAs
freebase:m.05211
dct:subject
n13:Mariner-program
dbo:wikiPageID
17274
dbo:wikiPageRevisionID
22516981
dbo:wikiPageExternalLink
n7:INDEX1.HTM%7Carchivedate=2013-10-13 n10:article.php%3Fid=967 n14:mariner.htm%7Ctitle=Mariner-program%7Caccessdate=2014-2-20%7Cpublisher=astronautix.com
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Cite_web n9:Venuszszonda n9:Portál
dbo:abstract
A Mariner-program (Mariner – tengerész) az első amerikai bolygókutató program, melynek keretében a NASA űrszondák sorozatát indította a Mars, a Vénusz és a Merkúr felé, elősegítve a fokozatos feltárást. A Mariner űrszondákat a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában (JPL) fejlesztették, irányításával építették. A program 1962-1974 között végezte tudományos szolgálatát. A program teljes költsége (fejlesztés, műholdak, rakéták, támogatási szervezet) 554 millió USD volt. A közeli bolygók kutatása mellett fontos kísérlet volt az űreszközök manőverező képességének vizsgálata, a nagy távolságú rádiós kapcsolat (adás-vétel) fenntartása, az energiaellátás valamint a tudományos program feltételeinek biztosítása. A gyakorlatnak megfelelően minden programhoz, a tudományos cél elérése érdekében kettő műholdat építettek, ha az első meghibásodik, akkor az indítási ablak lehetőségét kihasználva kis csúszással a második, a tartalék űreszköz vette át a tudományos kutatás szerepét. Az űreszközök felépítése hasonló volt. Hat vagy nyolcszögletű hasáb, elektronikus berendezései magnézium ötvözetből készültek. Az űreszköz felületéhez napelemeket csatoltak, éjszakai (földárnyék) energia ellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Az adatátvitel biztosítására antennákkal látták el. Méretei: a napelemek, a tudományos berendezések, az antennarendszer változásai a küldetés célkitűzéseitől és a technikai fejlődés alkalmazásától függött. 1962-ben a tervezett indítások közül, első űrszondaként csak a Mariner–2 tudott a Vénusz közelébe jutni. Az 1964-ben indított Mariner–4 volt az első olyan űreszköz, amely 1965-ben egy másik bolygó, a Mars felszínét sikeresen lefényképezte. 1967-ben Mariner–5 (Mariner–4 tartaléka) kis átalakítással (tudományos műszerek, napelemtáblák) megközelítette a Vénuszt és további adatokkal szolgált a tudomány részére. 1969-ben a Mariner–6 és Mariner–7 sikeres küldetést végzett a Mars vizsgálatának folytatásával. 1971-ben a Mariner–8 és Mariner–9 űrszondákat indították a Mars vizsgálatára. A Mariner–9 a Mars bolygó mesterséges holdjaként végezte felderítését. Szolgálata alapos felderítést végzett a felszínről. 1973-ban a Mariner–10 a program utolsó tagja. A Vénusz megközelítése után a Merkúr irányába fordult, majd legközelebb került a Naphoz.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Mariner-program?oldid=22516981&ns=0
dbo:wikiPageLength
3789
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Mariner-program
Subject Item
wikipedia-hu:Mariner-program
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Mariner-program