This HTML5 document contains 22 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n15https://www.csillagaszat.hu/hirek/ok-olvasoink-kerdeztek/kozmologiai-tavolsagok-es-a-voroseltolodas-kapcsolata/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n6https://termvil.hu/2020/01/17/ertjuk-e-a-tagulo-univerzumot/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem
rdfs:label
Megfigyelhető világegyetem
rdfs:comment
Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától.
owl:sameAs
freebase:m.01l9tw
dct:subject
n11:Kozmológia
dbo:wikiPageID
788423
dbo:wikiPageRevisionID
23740296 24622363
dbo:wikiPageExternalLink
n6: n15:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Forma n5:Portál n5:Nincs_forrás n5:Csonk-csillagászat n5:Fordítás
dbo:abstract
Az Ősrobbanás elméleten alapuló kozmológiában a megfigyelhető világegyetem a galaxisok azon halmazát, illetve az anyag azon részét tartalmazza, amelyet jelenleg elméletileg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mert a kozmológiai tágulás kezdete óta elég idő telt el ahhoz, hogy az ezekről a tárgyakról elinduló fény elérjen minket. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem széléig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora, vagyis, a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, melynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő, függetlenül a Világegyetemnek, mint egésznek az alakjától. A megfigyelhető világegyetem az univerzum egy gömb alakú régiója, amely az összes anyagot tartalmazza, amit jelenleg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mivel a kozmikus tágulás kezdete óta eltelt idő alatt, az ezekről az objektumokról visszaverődő elektromágneses sugárzásnak volt ideje eljutni a Naprendszerig. Egyes becslések szerint akár két trillió galaxis is létezhet a megfigyelhető világegyetemben, azonban a New Horizons űrszonda által mért újabb adatok alapján szerényebb becslések a galaxisok számát néhány száz milliárdra teszik. Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem határáig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora. Így a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, amelynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő. Az világegyetem minden egyes pontjának van egy saját megfigyelhető univerzuma, amely átfedésben is lehet a Földről megfigyelhető univerzummal. A megfigyelhető kifejezés ebben ez értelemben nem a technológiai képességeink határára vonatkozik, amelyekkel a fényt vagy egyéb információkat figyelhetünk meg távoli objektumokon, hanem a fénysebesség által meghatározott fizikai korlátra vonatkozik. A relativitáselmélet szerint semmilyen jel/információ nem közlekedhet a fénynél gyorsabban, ezért létezik egy maximális távolság (kozmikus távolság), amin túl semmit nem tudunk érzékelni, mivel az onnan érkező információ nem érhet el minket. Olykor az asztrofizikusok megkülönböztetik a látható és a megfigyelhető világegyetem fogalmát: míg az előbbi a látható fényjeleket csak az atomok kialakulása óta (rekombináció) veszi számításba, az utóbbi a kozmikus tágulás (ősrobbanás) kezdetétől.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem?oldid=23740296&ns=0 wikipedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem?oldid=24622363&ns=0
dbo:wikiPageLength
823 4442
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem
Subject Item
wikipedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Megfigyelhető_világegyetem