This HTML5 document contains 42 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
rdfs:label
Orosz–török háború (1568–70)
owl:sameAs
freebase:m.02wbf3q
dct:subject
n7:Orosz–oszmán_háborúk n7:1560-as_évek
dbo:wikiPageID
96585
dbo:wikiPageRevisionID
22501713
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Orosz–török_háborúk n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Katonai_konfliktus_infobox n5:EmbK n5:ISBN n5:Portál
prop-hu:dátum
1568
prop-hu:eredmény
Orosz győzelem a törökök felett
prop-hu:haderő
Kb. 15 000 fő 50000 2000 több ezer irreguláris vitéz 15000
prop-hu:helyszín
Asztrahán és Azov vidékén, a mai Oroszországi Föderáció és Ukrajna területén
prop-hu:konfliktus
Orosz-török háború
prop-hu:kontextus
dbpedia-hu:Orosz–török_háborúk
prop-hu:kép
Sokullupasa.jpg
prop-hu:képfelirat
Az Oroszország elleni első nagy támadás kidolgozója: Szokoli Mehmed nagyvezír
prop-hu:ok
A török nagyvezír egy Dont a Volgával összekötő csatornát akart kiépíteni, hogy kiterjessze a kelet-európai kánságok felé is hatalmát a birodalom
prop-hu:parancsnok
I. Devlet Girej krími kán Serebjanov knyáz Szokoli Mehmed nagyvezír Kaszim pasa
prop-hu:támadó
25 22
prop-hu:védekező
22
prop-hu:egyéb
A hadműveleteket Szokoli csak közvetve irányította.
prop-hu:területváltozások
Érvényben maradt a status quo
dbo:abstract
Az orosz-török háború (1568-70) az első komolyabb konfliktusa Oroszországnak és az Oszmán Birodalomnak. Bár ennek még komolyabb jelentősége nem volt, azt viszont sikerült elhárítania az oroszoknak, hogy az oszmán-török hatalom a Fekete-tengeren át benyomuljon Kelet-Európába. Az oroszok a törökökkel lényegében a 15. század vége óta harcban álltak. A krími tatár területek felől a törökök és a tatárok sokszor be-betörtek akár az ukrán, akár az orosz földekre. Effajta portyaháborúk még nálunk, Magyarországon is gyakoriak voltak. Nagy Szulejmán 1566-ban ismét Bécs elfoglalására vezette hadait. Szigetvárt augusztus 1-jén vette ostrom alá, de az ostrom alatt meghalt, az országban kitört a járvány és noha Szigetvárt az oszmánok elfoglalták, a támadást le kellett állítani.Utódja II. Szelim folytatni kívánta a szulejmáni tervet. Nagyvezíre Szokoli Mehmed (1505-1579) viszont azt tervezte, hogy csatornát épít Donon és Volgán, amellyel biztosítja Asztrahán elfoglalását. 1556-ban IV. (Rettegett) Iván seregei leigázták az területet. Úgy gondolta, hogy az asztraháni tatár területek megszerzésével még jobban megnövelheti a birodalom erejét és talán az is lehetővé válik, hogy további kelet-európai területek kerüljenek török uralom alá, de már Szulejmán is foglalkozott egy esetleges oroszországi hódítás gondolatával. 1568-ban egy nagyszámú török sereg szállt partra Kaszim pasa vezetésével. A sereg 15 ezer janicsárból és 2000 szpáhiból, valamint aszabokból és akindzsikből állt, s csatlakozott hozzájá egy 50 ezer fős krími tatár sereg is. Melletük egy hatalmas munkástömeg állt, akik megkezdték a hídfőállás kibiztosítását, valamint az építési munkálatokat. Az oroszok ekkor északon a livóniai háborúban is le voltak kötve svédekkel, lengyelek és hűbéreseikkel folytatott harcokban.Asztrahánt kb. 15 ezer orosz védte a törökök támadásától, Serebjanov knyáz vezetésével. A védők megtartották a várat és egy alkalommal ki is törtek. A janicsárokat és a többi törököt szétkergették, s előretörtek a munkások területére, ahol a csatornát építették. Ott a tatárokat úgyszintén visszaverték és az ott dolgozó török munkásokat is elkergették. A sereg roncsára végül a cserkeszek támadásai mértek megsemmisítő csapást. A természet is az oroszokat segítette: a viszontagságos időjárás nem kedvezett a csatorna építésének, ezért a vert török sereg hajóra szállt és hazaindult. A Fekete-tengeren viharba kerültek és a hajók elsüllyedtek. Iván nem akart a törökökkel háborút, ezért 1570-ben küldöttei aláírták a , melyben az oszmán szultán letett a Don-Volga csatorna megépítéséről. A balszerencsés hadjáratban részt vett krími kán, Devlet folytatta viszont a háborút az oroszok ellen, amelyben török segédcsapatok is közreműködtek. A tatár-török sereg Moszkva ellen vonult 1572-ben, de a katasztrofális vereséget szenvedtek az orosz hadaktól. A véres ütközetből alig ötezer török és tatár menekült ki.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)?oldid=22501713&ns=0
dbo:wikiPageLength
4923
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
Subject Item
dbpedia-hu:Orosz-török_háború,_1568-70
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
Subject Item
dbpedia-hu:Orosz-török_háború_(1568-70)
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
Subject Item
dbpedia-hu:Orosz–török_háború,_1568–70
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
Subject Item
wikipedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Orosz–török_háború_(1568–70)