This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Pécsi_gettó
rdfs:label
Pécsi gettó
dct:subject
n4:Holokauszt n4:Magyarország_a_második_világháborúban n4:Pécs
dbo:wikiPageID
1726572
dbo:wikiPageRevisionID
23742335
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Nemzetközi_katalógusok n11:Jegyzetek n11:Portál
dbo:abstract
Pécsett a 19. századtól kezdett valódi zsidó közösség kialakulni. A városban 1788-ban még csak ketten kaphattak jogot a megtelepedésre, 1841-ben azonban már 30 fő volt a hitközség létszáma. A pécsi zsidók 1868-ban fogtak templomépítésbe, amelyet 1869. július 22-én avattak fel. A zsidó lakosság a 19-20. század fordulóján elérte az összlakosság 10 százalékát. 1939-ben az Országgyűlés meghozta a "második zsidótörvényt", mely számos közéleti és gazdasági korlátozó rendelkezést tartalmazott. Ennek alapján kényszerítették 1944-ben nem csak a zsidó hitvallású, de a más vallású, ám zsidó származású pécsi polgárokat is az újonnan kialakított gettóba. A Budapesti Közlönyben 1944. április 28-án jelent meg a rendelet a zsidók lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos kérdések szabályozása tárgyában. Ez alapján Pécs város hatósága 1944. május 6-án a „zsidók számára elkülönített városrészként” egy a vasúthoz közel eső, akkor városszéli területet jelölt ki. Ez 50 családi házat és a 90 lakásos MÁV-bérházat foglalta magába. A "zárt terület" kijelölése után a városi hatóság felszólította az ott lakókat a házaik és lakásaik május 15-ig való kiürítésére, és az igények felmérésével kiutalta nekik a volt zsidó lakásokat. Ezzel egyidejűleg a pécsi megkapta a gettóban lévő lakások címlistáját azzal, hogy maga határozza meg, mely zsidók fognak egy fedél alatt élni. Először a zsidó családok összeköltöztek, hogy a gettó területéről kiköltöztetett keresztények a lakásaikba költözhessenek, majd a kiürülő gettóbeli lakásokba és családi házakba beköltöztek a zsidók. A május első heteiben lezajlott költözést követően a pécsi gettót május 20-án 18 órakor lezárták. A sárga csillag viselésére kötelezett zsidók ettől az időponttól csak igazolvánnyal, dolgozni járhattak ki a városba. A gettó területén belül este 9 órától kijárási tilalom volt érvényben, csak a gettóban felállított zsidó botos őrség közlekedhetett az utcán. A gettóban lévőknek nem volt szabad a gettó kerítéséhez egészen közel menni. A külső őrszolgálatot a pécsi rendőr-főkapitányság tíz fegyverese és a gestapo látta el. A gettóból a fegyveres őrszolgálat ellenére nem volt lehetetlen a szökés, azonban a menekülőknek nem lett volna hova menniük, így mindössze egyetlen eset ismert: zongoratanárnő, akinek vőlegénye lovag Martyn Ferenc festőművész, a város művésztársadalmának közismert nem zsidó tagja volt, június végén a városi kertészetből - ahol zsidó nőket dolgoztattak a gettó felszámolásáig - nem tért vissza a gettóba munkatársaival. Mivel vőlegénye lakásán nem rejtőzhetett, Martyn egyedül élő ismerőse, Szücsi Géza bújtatta lakásán, ám Szücsi egyik kommunista - ezért megbízhatónak gondolt - ismerőse feljelentette őket. Szücsi Gézát letartóztatták és internálták. Wiesenberg Klára sikeresen elkerülte a letartóztatást, átkelt a Mecseken, majd vonattal Kaposvárra, onnan pedig Dombóvárra utazott, ott várta a fővárosban tartózkodó vőlegényét. A letartóztatták és visszavitték a gettóba. Visszatért a deportálásból, Martyn Ferenc 1945-ben feleségül vette. Június 28-29-én az összes zsidót átterelték a volt Lakits-laktanya területére, minden vagyontárgyukat elvették. A férfiakat motozásnak vetették alá, a nőket testüregi motozásnak is, hogy ne csempészhessék magukkal ékszereiket. Ugyanilyen megfontolásból még élelmiszert sem vihettek magukkal. Július 4-én a pályaudvarra, ott pedig vagonokba terelték a zsidókat, de kórházi betegek és az elmeosztályon fekvők szintén velük mentek. A gettót megszüntették, július 4-én és 6-án egy-egy vonattal az összes pécsi és Pécs környéki zsidót Auschwitzba szállították, ahonnan közel 90%-uk nem tért vissza. A pécsi gettó létrehozásában szerepe volt Esztergár Lajos pécsi polgármesternek, aki készségesen segédkezett a gettó kialakításában, majd a zsidók deportálásában, illetve Dr. Németh László pécsi rendőrfogalmazónak, a helyi gettó parancsnokának, akit később a Népbíróságok Országos Tanácsa népellenes bűntettekért tíz év és tíz hónap fegyházbüntetésre ítélt.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Pécsi_gettó?oldid=23742335&ns=0
dbo:wikiPageLength
7146
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Pécsi_gettó
Subject Item
wikipedia-hu:Pécsi_gettó
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Pécsi_gettó