This HTML5 document contains 39 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n12http://hu.scribd.com/doc/101640606/2/
n15http://www.chebucto.ns.ca/~jacktar/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11https://web.archive.org/web/20110629091332/http:/www.chebucto.ns.ca/~jacktar/
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n4http://www.econlib.org/library/YPDBooks/Lalor/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n14http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Privatér
rdfs:label
Privatér
owl:sameAs
freebase:m.0ddmn
dct:subject
n14:Hajófajták n14:Kalózkodás
dbo:wikiPageID
970737
dbo:wikiPageRevisionID
22738401
dbo:wikiPageExternalLink
n11:biblio.html n12:A-KALOZ-ES-A-PIAC n15:biblio.html n4:llCy862.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:ISBN n7:Halott_link n7:En n7:Pnl n7:Wd n7:Wayback n7:Jegyzetek n7:Nemzetközi_katalógusok n7:Cite_web n7:Cite_book n7:Csonk-hadi
prop-hu:accessdate
2012-10-29
prop-hu:author
James Fairbanks Colby
prop-hu:coauthors
Lalor, John J., ed.
prop-hu:date
2018 20120805134417
prop-hu:page
865
prop-hu:pages
1105
prop-hu:publisher
Library of Economics and Liberty
prop-hu:title
Privateering
prop-hu:url
n4:llCy862.html n12:A-KALOZ-ES-A-PIAC
prop-hu:year
1899
prop-hu:book
Cyclopædia of Political Science, Political Economy, and the Political History of the United States.
dbo:abstract
Privatérnek (az angol privateer, „private man of warre" kifejezés – szótár szerint partizánhajó – rövidült formája), kápernek (a német kifejezésből) vagy korzárnak (a francia kifejezésből) nevezik az olyan magánszemélyeket, akiket egy adott állam által kibocsátott engedély felhatalmazott, hogy háborús időkben a kibocsátó nemzet számára ellenséges hajókat megtámadhassák. Az ilyen engedélyeket (angolul letter of marque) hívták, és értelmében a megszerzett zsákmány 10%-a a kiállító országot illette meg. A kalózlevéllel ellátott privatérek és a kalózok között az volt a különbség, hogy a privatérek is a nyílt tengeren bármely állam hadihajói által elfoghatók és elkobozhatók, a legénység azonban, minthogy állami engedélye van, nem ítélhető el kalózkodás miatt, hanem hadifoglyoknak megfelelő elbánás alá esik. Jogilag a hajó rablással foglalkozó kalózhajó, de legénysége nem kalóz. I. Margit dán királynő ellen a Hanza-szövetség már fogadott fel privatérokat a Vitális Testvérek személyében. Az Erzsébet-kori Angliában a megengedett és tiltott tevékenységek közötti határvonal igen képlékeny volt, amit gyakran figyelmen kívül is hagytak, nem utolsósorban azért, mert egy 1536-ban hozott rendelet a kalózkodást ugyan bűntettnek minősítette, a privatér szó a 17. század közepéig ismeretlen fogalom volt. Később jöttek a hivatalos, engedéllyel rendelkező privatérek, akiket már kormányok, uralkodók, törvények hatalmaztak fel arra, hogy az ellenséges országok hajóit kirabolják, méghozzá törvényes alapon. Egy ilyen hivatalos kalóz részesedett a zsákmányból (mint Francis Drake, aki nagy hasznot termelt Angliának), és gyakran előfordult, hogy az állam felhatalmazásának kereteit túllépve, a saját zsebére kalózkodott. Ennek a gyakorlatnak hivatalosan a (wd) vetett véget 1856-ban. Az eredetileg csak Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, Ausztria és Oroszország által aláírt nyilatkozathoz később Olaszország, Törökország, majd a többi európai s részben az amerikai államszövetség is hozzájárult. De az amerikai polgárháborúban (1861) a déli államok még kiadtak kalózleveleket. Általánosan elismert nemzetközi elvvé vált az, hogy béke idején az államok kalózlevelek kiadására nincsenek feljogosítva. Az ez ellen vétő államra – mint kalózállamra – az összes civilizált államok rátámadhatnak, s a kalózállamot az elkobzott károk megtérítésére, teljes elégtételre, s további visszaélés ellen biztosítékadásra kötelezhetik. Hírhedt kalózállamok voltak az észak-afrikai tengerparti államok, amelyeknek az európai államok jó ideig önként adót fizettek. Minden idők legismertebb privatér kalóza Sir Henry Morgan admirális volt.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Privatér?oldid=22738401&ns=0
dbo:wikiPageLength
5126
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Privatér
Subject Item
wikipedia-hu:Privatér
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Privatér