This HTML5 document contains 24 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n9http://www.unesco.org/culture/ich/fr/RL/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n14https://books.google.hu/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n16https://web.archive.org/web/20100423155216/http:/www.authenticmaya.com/
n6http://www.unesco.org/culture/intangible-heritage/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Rabinal_Achí
rdfs:label
Rabinal Achí
owl:sameAs
freebase:m.0283g4r
dct:subject
n11:Maja_irodalom n11:Az_emberiség_szellemi_kulturális_öröksége
dbo:wikiPageID
1007351
dbo:wikiPageRevisionID
23241160
dbo:wikiPageExternalLink
n6:15lac_uk.htm n9:00144 n14:booksid=8H1FozHfnZkC&lpg=PP1&ots=AwSNbVKAzQ&dq=dennis+tedlock+rabinal+achi&pg=PA200&redir_esc=y%23v=onepage&q&f=false n16:rabinal_achi.htm n14:booksid%3D8H1FozHfnZkC%26lpg%3DPP1%26ots%3DAwSNbVKAzQ%26dq%3Ddennis+tedlock+rabinal+achi%26pg%3DPA200%26redir_esc%3Dy
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Guatemala n4:Halott_link n4:Szellemi_kulturális_örökség_infobox
prop-hu:date
2018
prop-hu:név
Rabinal Achí maja táncos zenés drámajáték
prop-hu:url
n14:booksid%3D8H1FozHfnZkC%26lpg%3DPP1%26ots%3DAwSNbVKAzQ%26dq%3Ddennis+tedlock+rabinal+achi%26pg%3DPA200%26redir_esc%3Dy
prop-hu:év
2008
prop-hu:azonosító
rabinal-achi-dance-drama-tradition-00144
dbo:abstract
A Rabinal Achí egy maja színdarab, amelyet Rabinalban, a guatemalai Baja Verapaz tartományban adtak elő. Az eredeti neve Xajoj Tun, amely Tun Táncot jelent. A Rabinal Achí a 15. századból származó dinasztikus maja dráma és a prehispán időszak hagyományainak ritka emléke. Tartalmazza a származás legendáját, valamint népi és politikai tényeket ad át Rabinal lakóiról, mindezt álarcos tánccal, színjátékkal és zenével kifejezve. A zenét úgynevezett tun-on játszották, amely egy fából hasított dob. Emellett 2 trombitát és schalmei-ket használnak még. Az, aki a tun-on játszik általában egyben a zenét és a színdarabot is irányítja, valamint gyakran a darabért is ő felelős. A drámát franciára fordította Charles-Étienne Brasseur de Bourbourg 1856-ban. A szóbeli és az írott narratívát egy csoportnyi karakter jeleníti meg, akik a maja városokat kell eljátsszák, főleg Kajyub’-t Rabinaleb’ 14. századi regionális fővárosát. A drámát 4 részre osztották, amelyek a régió két fő politikai entitásának, Rabinaleb’-nek és K’iche’-nek konfliktusát mutatják be. A főszereplők 2 herceg, a Rabinal Achí, vagyis Rabinal hercege és K’iche Achí, vagyis K’iche’ hercege. Szerepel még Rabinaleb’ királya, Job Toj, és szolgája, Achij Mun; Ixoq Mun, akinek férfi és női vonásai is vannak, a zöld tollú anya, Uchuch Q’uq’, Uchuch Raxon, valamint 13 sas és 13 jaguár, akik Kajyub’ várának harcosait szemléltetik. K’iche Achí-t elfogják és perbe fogják, amiért megpróbálta elrabolni Rabinaleb’ gyermekeit, amely a Maja Törvény súlyos megsértése. A 16. századi kolonizáció óta, a Rabinal Achí tánc, január 25-én, Szent Pál napján kerül bemutatásra. A fesztivál során, a táncban való részvétellel, az élő kapcsolatba kerül a halállal, a "rajawales"-okkal, akik maszkokkal ábrázolt ősök. A modern Rabinal Achí-jai számára az ősök visszahívása nem csak a múlt örökségének állandósításáról szól, egyben egy vízió is, hiszen egy napon ők is csatlakoznak az őseikhez. A fegyveres konfliktusok hatására, főként Rabinal és K’iche régiókban, ez a tánc majdnem eltűnt. Napjainkban, a közösség egészének bizonytalan gazdasági helyzete, az egységes védelmi politika hiánya, valamint a fiatalok nagyvárosokba, illetve külföldre vándorlása veszélyezteti a hagyományt. A Rabinal Achí a folklorizációval és a trivitalizócióval is szembesül, amely súlyosan veszélyezteti a maja tudást és értékeket. 2005-ben Rabinal drámai tánca az UNESCO által Az emberiség szájhagyományozó és szellemi örökségének mesterművének lett nyilvánítva.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Rabinal_Achí?oldid=23241160&ns=0
dbo:wikiPageLength
3560
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Rabinal_Achí
Subject Item
wikipedia-hu:Rabinal_Achí
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Rabinal_Achí