This HTML5 document contains 25 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Saint-Thierryi_Vilmos
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos
Subject Item
dbpedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos
rdfs:label
Saint-thierryi Vilmos
dct:subject
n9:Középkori_teológusok n9:Az_1080-as_években_született_személyek n9:Ciszterci_szerzetesek n9:Az_1140-es_években_elhunyt_személyek n9:Francia_teológusok
dbo:wikiPageID
1554969
dbo:wikiPageRevisionID
23713592
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Ny-la n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Gilson n5:Teológus_infobox n5:Ny-fr n5:Portál
prop-hu:képméret
220
prop-hu:név
Saint-thierryi Vilmos
prop-hu:terület
dbpedia-hu:Franciaország
prop-hu:kor
– Középkori teológia –
prop-hu:fontosabbMűvei
Epistola ad frates de Monte Dei, De contemplando Deo, De natura et dignitate amoris
dbo:abstract
Saint-thierryi Vilmos (latinul: Guillelmus a Sancto Theodorico, franciául: Guillaume de Saint-Thierry), (1085 körül – 1148. szeptember 8.) latin nyelven író középkori francia teológus. Clairvaux-i Szent Bernát barátja és szerzetestársa volt, de a későbbi időkben neve elhomályosult Bernáté mellett. Leghíresebb műve az Epistola ad frates de Monte Dei (gyakran Epistola aurea címen is emlegetik). Más művei De contemplando Deo és De natura et dignitate amoris címmel szerepelnek. Akárcsak Bernát, Vilmos is a szeretet tudományát tanítja, elsősorban Szent Ágoston szerint. Így véleménye az, hogy Isten szeretete a természetes módon benne van az ember szívében. Az emberi szeretetnek saját súlyánál fogva, mintegy természetes módon kellene Isten felé irányulnia, ezt azonban az áteredendő bán megakadályozza. A szerzetesi élet célja, hogy az ember szeretet visszairányuljon teremtője felé. Ennek módszere mindenekelőtt az önmegismerésre irányuló erőfeszítés. Az önmegismerés során a lélek az elmében Isten képére alkotott lényként ismeri meg önmagát. Az elmében ugyanis található egy titkos pont, amelyen Isten rajta hagyta a lenyomatát, hogy az mindig emlékeztesse rá az embert. Szent Ágoston és utána Vilmos szerint ez az emlékezet. Az emlékezet hozza létre az észt, az emlékezet és az ész pedig az akaratot. Ez a háromság a Szentháromságot utánozza az emberben, mert az emlékezet az Atyának, az ész az Igének, az akarat pedig a Szentléleknek felel meg. Az észnek és akaratnak tárgya nem is lehet más, mint Isten. Az isteni kegyelem hatására tud helyreállani a léleknek a bűnöktől megrontott képességei, eredménye pedig az ember Istenre irányuló szeretetének egybeesése az Istennek önmagára irányuló önmagában lévő, és az önmagára irányuló de az emberekben lévő szeretetével. Minél jobban visszanyeri a lélek az Istenhez való hasonlóságot – amely születése jogán meg is illeti, és amelyet sohasem kellett volna elveszítenie – annál jobban ismeri meg önmagát és Istent, mivel a lélek Istenhez való hasonlósága alapozza meg az Istenről való ismeretét.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos?oldid=23713592&ns=0
dbo:wikiPageLength
2956
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos
Subject Item
wikipedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Saint-thierryi_Vilmos