This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Sajátmozgás
rdfs:label
Sajátmozgás
owl:sameAs
freebase:m.0dphc
dct:subject
n8:Asztrofizika n8:Galaktikus_csillagászat
dbo:wikiPageID
72896
dbo:wikiPageRevisionID
23735774
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Portál
dbo:abstract
A csillagok sajátmozgásán az égbolton történő pozícióváltozásukat értjük, amely gyakran csak több évszázados vagy évezredes időskálán érzékelhető. Edmond Halley 1718-ban rájött arra, hogy több csillag éggömbi pozíciója eltér a régebbi, antik katalógusok feljegyzéseitől. Ez az eltérés a Procyon, a Szíriusz és az Arcturus esetében volt jelentős. Halley megállapította, hogy a közel 2000 eltelt év alatt ezeknek a csillagoknak az ekliptikához viszonyított pozíciói jelentősen megváltoztak. csillagász 1760-ban további csillagok esetében figyelt meg jelentős pozícióváltozást. Ma már külön katalógusok vannak a csillagok sajátmozgására (sajátmozgás-katalógusok). Napjainkban több mint 300 ezer csillag pontos sajátmozgását ismerjük. A sajátmozgás jelölése μ (mű), mértékegysége ívmásodperc/év vagy ennek tört részei. Ehhez szokás megadni az elmozdulás irányát az viszonyítva. A másik lehetőség az égi irányok szerinti komponensek megadása: leggyakrabban az egyenlítői koordináta-rendszer szerinti rektaszcenzió (μRA) és deklináció (μD) irányú sajátmozgás-komponenseket használják. A legnagyobb ismert sajátmozgást az ún. Barnard-féle Nyílcsillag mutatja, amelyik egyben a Naprendszerhez második legközelebbi csillag, ha az α Centauri rendszert egynek tekintjük. A Barnard-nyílcsillag távolsága 5,9 fényév, és 180 év alatt egy teljes holdátmérőnyi (0,5°) utat tesz meg az égen. A Doppler-effektusnak köszönhetően megállapíthatjuk egy csillag radiális (látóirányú) sebességét, vagyis azt a sebességet, amivel az adott csillag távolodik tőlünk vagy közeledik hozzánk. Pozitív radiális sebesség távolodásra, negatív radiális sebesség pedig közeledésre utal. A sajátmozgás és a radiális sebesség ismeretében megállapíthatjuk a csillag térbeli mozgását. Mivel azonban a sajátmozgás csak a látóirányra merőleges tényleges mozgás éggömbi vetülete, a tényleges sebesség ebből csak a parallaxis, azaz a csillag távolsága ismeretében számítható ki.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Sajátmozgás?oldid=23735774&ns=0
dbo:wikiPageLength
3901
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Sajátmozgás
Subject Item
wikipedia-hu:Sajátmozgás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Sajátmozgás