This HTML5 document contains 10 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Stúdiórendszer
rdfs:label
Stúdiórendszer
dct:subject
n10:Az_USA_filmművészete
dbo:wikiPageID
1601953
dbo:wikiPageRevisionID
23161195
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Fordítás
dbo:abstract
A stúdiórendszer (amit Hollywood aranykora alatt használtak) egy filmgyártási és terjesztési módszer, amelyet néhány nagyobb hollywoodi filmstúdió alkalmazott. Habár a kifejezést még ma is használják a nagyobb filmstúdiók rendszerére és termékeire utalva, történelmileg ez a szó a nagy filmstúdiók szokásaira utal az 1920-as és az 1960-as évek között. Az egyik ezek közül az, hogy főleg a saját stúdiójukban gyártották a filmjeiket, gyakran hosszú távra alkalmazott kreatív munkásokkal. A másik pedig az, hogy a stúdiók uralták a vetítést segítségével, azaz a tulajdonukban állt és valójában ők is irányították a és a vetítéseket, ezzel garantálva extra bevételt a filmjeikből manipulatív technikák segítségével, mint például a „” (a moziknak csak csomagban adták el a filmjeiket, nem egyesével). az amerikai legfelsőbb bíróság módosított a versenyjogon, és ezzel ellenszegült a stúdiórendszernek is. Ez a rendelet a gyártást próbálta elválasztani a forgalmazástól és a vetítéstől, és betiltotta az egybe kötött cégeket, ezzel felgyorsítva a stúdiórendszer hanyatlását. Később már megjelent a televízió, mint vetélytárs a közönségért és az utolsó kapcsolat is megszűnt a nagy stúdiók és a moziláncok között, így 1954-re véget ért a stúdiórendszer történelmi korszaka. Néhány filmtörténész Hollywood aranykoraként emlegeti azt az időszakot, ami a bevezetésétől (1927) a stúdiórendszer hanyatlásának kezdetéig (1948) tart. Az aranykor csupán szakmai megkülönböztetés és nem összekeverendő a , egy filmkritikában használt kifejezéssel, amely egy amerikai filmstílusra utal, amit 1917 és 1963 között fejlesztettek ki és a mai napig jelen van. Ez alatt a bizonyos aranykor alatt nyolc fő cég alkotta a nagy stúdiókat, amelyek a hollywoodi stúdiórendszert terjesztették. Ebből a nyolcból öt teljes mértékben integrált konglomeráció volt, azaz tulajdonosai voltak egy gyártási stúdiónak, egy forgalmazási részlegnek és egy moziláncnak is, valamint szerződtek előadóművészekkel és filmkészítőkkel is: (később 20th Century Fox), (Amerika legnagyobb moziláncának a tulajdonosa és a Metro-Goldwyn-Mayer anyacége), Paramount Pictures, RKO Radio Pictures, és Warner Bros. Két nagy cég – Universal Pictures és Columbia Pictures – hasonlóan működtek, habár ők csak kis mozilánccal rendelkeztek. A nyolcadik a nagy aranykori cégekből, a United Artists, néhány mozi tulajdonosa volt és volt hozzáférése két gyártó létesítményhez, amely az ellenőrző partnervállalkozásának tulajdonában állt, de ez a stúdió főleg amolyan támogató-elosztóként működött, független producereknek adott kölcsön pénzt és kiadta a filmjeiket.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Stúdiórendszer?oldid=23161195&ns=0
dbo:wikiPageLength
27385
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Stúdiórendszer
Subject Item
wikipedia-hu:Stúdiórendszer
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Stúdiórendszer