This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Bartók:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)
rdfs:label
Szabadban (Bartók)
dct:subject
n5:Bartók_zongoradarabjai
dbo:wikiPageID
47991
dbo:wikiPageRevisionID
19759884
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:Portál
dbo:abstract
A Szabadban című mű Bartók Béla ciklusa zongorára, 1926-ból. A különböző katalógusokban Sz. 81 – BB. 89 szám alatt szereplhet. A mű egy szvit, amely az első darab egy magyar népdalon alapszik. A mű hossza kb. 15 perc. A No. 1-ből maradt fenn hangszerelés-töredék is. A ciklus 1926 júniusa és augusztusa között keletkezett. Bartók a Három burleszk óta nem írt programzenét: e művében pedig már a tételek címe is programatikus tartalomra utal. H. Stevens (The Life and Music of Béla Bartók, New York 1953) kiváló monográfiájában felhívja a figyelmet arra a körülivényre, hogy a Szabadban komponálását megelőző években a zeneszerző barokk billentyűs muzsikákat rendezett sajtó alá Rozsnyai kiadásában: többek között François Couperin és Alessandro Scarlatti műveivel is foglalkozott. Stevens valószínűnek tartja, hogy Bartók öt zongoradarabjában magáévá tette – és a maga alkotói képére formálta – Couperin „leíró költészetének”, a személyek, tárgyak és jelenségek zenei ábrázolásának módszerét. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy ez a „leíró költészet” Bartók zenéjében távol áll a zsánerképek naturalisztikus hangutánzásától, a külső világ jelzésszerűen ábrázolt díszletei között mindenkor az ember belső világának képét törekszik kivetíteni. Zenei eszközei nagyjából ugyanazok, mint amelyeket a Szonátában alkalmazott: szekund-súrlódásokból alkot ostinato képleteket, ütőhangszerre utaló ritmikusan lezuhanó hangzatokat, sőt metodikáját is a szekund hangköz határozza meg. * Tételek: * I. füzet 1. * Síppal, dobbal 2. * Barcarolla 3. * Musettes * * II. füzet 1. * Az éjszaka zenéje 2. * Hajsza
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Szabadban_(Bartók)?oldid=19759884&ns=0
dbo:wikiPageLength
1780
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Szabadban_(Bartók)
Subject Item
dbpedia-hu:BB_89
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)
Subject Item
n9:_Szabadban
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)
Subject Item
dbpedia-hu:Sz._81
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)
Subject Item
dbpedia-hu:Szabadban
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)
Subject Item
wikipedia-hu:Szabadban_(Bartók)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Szabadban_(Bartók)