This HTML5 document contains 23 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n11https://web.archive.org/web/20160929070027/http:/nimbus.elte.hu/tanszek/docs/BSc/2013/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n4http://vulcano-research-group.hu/wp-content/uploads/2013/11/
n13https://web.archive.org/web/20180714171439/http:/volcano.si.edu/
n16https://web.archive.org/web/20180707091536/http:/elte.prompt.hu/sites/default/files/tananyagok/MagmasKozetek/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n9http://petrology.geology.elte.hu/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái
rdfs:label
Tűzhányókitörések fajtái
dct:subject
n15:Vulkanizmus,_magmatizmus
dbo:wikiPageID
1567356
dbo:wikiPageRevisionID
23599515
dbo:wikiPageExternalLink
n4:Vulkanol%C3%B3gia.pdf n9:Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf n11:BrunnerMate_2013.pdf n13: n16:ch03s09.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Nemzetközi_katalógusok n6:Nincs_tartalomjegyzék n6:Wayback n6:Tűzhányó_összesítő n6:Fordítás n6:Jegyzetek
prop-hu:date
20160305044713
prop-hu:url
n9:Vulkanizmus_6_Robbanasos%20kitoresek.pdf
dbo:abstract
A tűzhányókitörések fajtáit többféleképpen osztályozzák a földrajz, a földtudomány tudósai, valamint a vulkanológusok. Ezek a besorolások történhetnek a láva, a tefra (hamu, lapilli, vulkáni bombák, ) mennyisége, nagysága és összetétele szerint; a kitörés erőssége, gyorsasága és a kilökődő anyag szétterülési nagysága, leülepedési vastagsága alapján; illetve a vulkáni kürtőkből vagy előtörő különböző gázok és gőzök összetétele, mennyisége, ezek időjárásra tett hatása és a légköri rétegekbe jutása alapján. A kitörések fajtáit gyakran egy híres, vagy hírhedt tűzhányóról nevezték el, amelyen az arra a fajta kitörésre jellemző minden tulajdonságot és vulkáni viselkedést megfigyelhettek. Néhány tűzhányó a tevékenysége során, a kitörései alkalmával csak egy jellegzetes fajta vulkáni működést mutat; míg másoknál előfordul, hogy a kitörési fajták összes változatával találkozhatunk egy kitörési sorozat alatt, vagy a tűzhányó életének különböző időszakaszaiban. Az egyik felosztás szerint kétféle alapkitörésfajtát, vulkáni tevékenységet különböztethetünk meg, a kitörés hevessége szerint: a robbanásost (explozív) és a kiömlésest (effuzív).A robbanásos-kitörések jellemzője, hogy valamilyen gázkeverék okozta robbanás során különböző eredetű kőzetanyagokból új üledék keletkezik, a tefra. A kiömléses kitöréseket a működés közben a magmából a lává jelentősebb robbanások nélküli kifolyása jellemzi. Egy másik osztályozás három különböző fajta alapkitörést ír le. Ebből az első, a legtöbbször megfigyelt és hatásaiban jól leírt a , amikor a feltörekvő magmában az oldott gázok a túlnyomáscsökkenés miatt felrobbannak és szétlövellik a vulkanikus anyagokat. A második (hidrovulkáni kitörés), amikor a felszínre törekvő magma nagy mennyiségű vízzel találkozik, keveredik és a keletkező vízgőz okoz robbanásos vulkánkitörést. A harmadik a (gőzmozdony kitörés), amikor a magma nem lép közvetlen kapcsolatba a vízzel, csak az átadott hője által keletkezett túlnyomásos vízgőz robban fel és okoz kitörést. Az utóbbi két kitörési fajta gyakran nem is juttat a felszínre friss magma anyagot, csak a régebbi kitörések lerakódott kőzetanyagát darabolja fel, vagy szórja szét. Ezeken a fő kitörési osztályokon belül számos vulkánkitörési alfajtát határoztak meg. Az egyik felosztás az erősség szerinti, ahol a leggyengébb a Hawaii-típusú kitörés, aztán ennél erősebb , majd a , aztán a , és ezt követi a Surtsey-típusú kitörés. Az erősebb fokozatú kitörés fajták a , majd Pliniusi-típusú kitörés; a legerősebb kitörés az úgynevezett ultrapliniusi-típusú. A és a freatikus kitöréseket a kitörésük helye és működése alapján határozzuk meg, de változó az erejük. Egy újabb fontos tudományos osztályozási rendszer, mely több más kitörési jellemzőt is figyelembe vesz és súlyoz a kitörés erősségén kívül: a vulkánkitörési index (VEI), ez az együttható 0-tól 8-ig terjedő számmal jellemzi a kitörési fajtákat.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái?oldid=23599515&ns=0
dbo:wikiPageLength
4651
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái
Subject Item
dbpedia-hu:A_tűzhányókitörések_fajtái
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái
Subject Item
wikipedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Tűzhányókitörések_fajtái