This HTML5 document contains 13 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Vallásalap
rdfs:label
Vallásalap
dct:subject
n4:Magyar_vallástörténet n4:Ausztria_történelme
dbo:wikiPageID
86206
dbo:wikiPageRevisionID
23133846
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Jegyzetek n10:Idézet2
dbo:abstract
III. Károly magyar király 1733-ban külön lelkészpénztárt (cassa parochorum) létesített évi 16 000 forint javadalmazással, melynek az volt a rendeltetése, hogy belőle a kevésbé jól ellátott plébánosokat segítsék. Innen a Cassa parochorum elnevezés. Ez a királyi intézkedés volt a kiindulópontja a Vallásalap keletkezésének, melybe 1786-ban néhány feloszlatott szerzetesrend és eltörölt kolostorok javait és földbirtokait (200 ezer hold) is beolvasztották. Ebbe az alapba került a megszüntetett prépostságok vagyona is, valamint az üresedésben lévő egyházi javadalmak jövedelmei is. Ide kerültek azok a pénzösszegek is, amelyek a nyilvános árveréseken eladott templomi edények, kelyhek, képek – sajnos hamar szétszóródó műtárgyak – után befolytak. ezen alap gyarapítására szolgáltak még a magyar által címen fizetett összegek is. Ferenc magyar király 1796-ban kiadott rendelete Magyarország prímása és az esztergomi érsek számára 150 ezer forintban, a többi érsek számára 60 ezer forintban maximálta a megtartható főpapi jövedelmet, a többletpénzt pedig be kellett fizetni a Vallásalapba. A főpapság ezt a szolgáltatását királyi és pápai beleegyezéssel 1858-ban három millió forintnak a Vallásalapba befizetésével megváltotta. A Vallásalap jelentős pénzvagyon és számos birtok és épület tulajdonosa volt. Ezek igazgatását a Helytartótanács irányította, és a számvevőség segítségével ellenőrizte a birtokokat kezelő alkalmazottak számadásait. A Vallásalap jövedelmeit katolikus istentiszteleti célokra, egyházi építkezésekre, papnevelő intézetek fenntartására, a 300 forintban megállapított (papi fizetéspótlék; az egyházi forrásból kapott illetmény állami kiegészítése) ez összegre való kiegészítésével (sustentatio congrua 'megfelelő ellátás') szegény plébánosok segélyezésére fordították. Az 1880. május 21-én kelt legfelsőbb határozattal a Vallásalap és a tanulmányi alap kezelésének ellenőrzését részben egyházi, részben világi férfiakból álló 15 tagú felügyelő és ellenőrző bizottságra ruházták. A bizottságnak csak ellenőrző és véleményező hatásköre volt; de ha a miniszter a bizottság véleményétől eltérően akart intézkedni, mindig köteles volt a király legmagasabb elhatározását végrehajtani. A Magyar Katolikus Vallásalap vagyona az 1945-ös földosztásig kizárólag a római katolikus vallás céljait szolgálta Magyarországon. Jogi értelemben a Vallásalap 1952-ig fennmaradt, mint a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által működtetett elkülönített pénzalap.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Vallásalap?oldid=23133846&ns=0
dbo:wikiPageLength
4251
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Vallásalap
Subject Item
dbpedia-hu:Cassa_parochorum
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Vallásalap
Subject Item
wikipedia-hu:Vallásalap
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Vallásalap