This HTML5 document contains 17 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Zecca_(Velence)
rdfs:label
Zecca (Velence)
owl:sameAs
freebase:m.09t9zsx
dct:subject
n9:Velence_építményei
dbo:wikiPageID
859710
dbo:wikiPageRevisionID
22428125
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:ISBN n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Építmény_infobox n4:Velence_építményei
prop-hu:kép
Venice - Zecca - Libreria Marciana.jpg
prop-hu:képaláírás
Zecca, a Velencei Köztársaság pénzverdéje
prop-hu:pozíciósTérkép
Olaszország
dbo:abstract
A Zecca egy 16. századi palota az olaszországi Velencében, amelyben a Velencei Köztársaság pénzverdéje működött. A városvezetés 1535-ben döntött arról, hogy újjáépítik a pénzverdét és a köz- illetve magánletétek őrzőhelyét. Az épület tervezésével Jacopo Sansovinót bízták meg, akinek ez volt az első komoly megrendelése a városban. A palota eredeti, kétszintes formájában tömör, biztonságos kincsesládára emlékeztetett, szilárdságot és bevehetetlenséget sugárzott. Az egész épület a velencei valutának a zecchinónak, és rajta keresztül az államnak a szimbóluma volt. Sansovino úgy tervezte az épületet, hogy a lehetőségekhez képest tűzbiztos legyen, jól szervezett és ellenálljon a rablási kísérleteknek. Az építkezést az állam finanszírozta, ez azt jelentette, hogy az anyagi források bőségesek voltak, viszont komoly bizonytalansági tényezőt jelentett a tisztségviselők folyamatos cserélődése. A szükséges pénzösszeget úgy teremtették elő, hogy a város Cipruson elő rabszolgái fejenként ötven dukátért megválthatták szabadságukat. 1539-ben az építtetők egyezségre jutottak a szalámi- és sajtárusok céhével, akik boltokat üzemeltettek a lagúna felőli oldalon, és egy sor üzletet beépítettek a készülő pénzverdébe, így a második szinten nagyobb helyiségeket tudtak kialakítani. Az árkádos földszint fölött a szintjét dór oszlopokkal díszítették. Az ezüstpénzeket a földszinten az aranypénzeket a nagyobb biztonság érdekében az első emeleten készítették. A homlokzat tervezésekor a legnagyobb problémát az okozta, hogy az épületnek biztonságosnak kellett lennie, egyúttal nagyméretű ablakokat kellett kialakítani a kemencék megfelelő szellőztetéséhez. A Zecca építése 1548-ban fejeződött be, de a Tízek Tanácsa már tíz év múlva, 1558-ban döntött arról, hogy a palotát egy harmadik emelettel bővítik ki. Erre azért volt szükség, hogy nagyobb helyet biztosítsanak a kemencék és a tető között, mert amikor a tetőt napfény érte a kemencék mellett elviselhetetlen volt a forróság. Ez a szint 1566-ra készült el, homlokzatán jón stílusú oszlopok kaptak helyet. Nem tudjuk, hogy a harmadik emelet kinek a műve elképzelhető, hogy nem Sansovino alkotása, és a forrásokból az sem derül ki, hogy építésekor kikérték-e a véleményét. Az épület előcsarnokában két óriás szobrát helyezték el, a jobb oldali , a bal oldali alkotása.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Zecca_(Velence)?oldid=22428125&ns=0
dbo:wikiPageLength
2999
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Zecca_(Velence)
Subject Item
wikipedia-hu:Zecca_(Velence)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Zecca_(Velence)