This HTML5 document contains 35 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n17http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n10http://www.iupac.org/publications/pac/75/6/0683/pdf/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n11http://old.iupac.org/news/archives/2005/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n8http://iupac.org/publications/pac/78/11/2051/pdf/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n16https://web.archive.org/web/20080923135135/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
n18http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_lítium_izotópjai
rdfs:label
A lítium izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.076tcmj
dct:subject
n15:Izotópok
dbo:wikiPageID
438721
dbo:wikiPageRevisionID
23786234
dbo:wikiPageExternalLink
n8: n10: n11:atomic-weights_revised05.html n16:Nubase2003.pdf n17: n18:Nubase2003.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Cite_journal n4:Cite_book n4:Izotóp n4:E n4:Fordítás n4:Cite_web
prop-hu:author
N. E. Holden
prop-hu:chapter
Table of the Isotopes
prop-hu:edition
85
prop-hu:editor
D. R. Lide
prop-hu:isbn
978
prop-hu:page
Section 11
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:CRC_Press
prop-hu:title
dbpedia-hu:CRC_Handbook_of_Chemistry_and_Physics
prop-hu:year
2004
prop-hu:nopp
yes
prop-hu:elem
A lítium
prop-hu:könnyebb
A hélium izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A berillium izotópjai
dbo:abstract
A természetben előforduló lítium (Li) (standard atomtömeg: 6,941(2) u) két stabil izotópból áll (6Li és 7Li, melyek közül az utóbbi mennyisége a nagyobb, 92,5%). Mindkét természetes izotóp egy nukleonra eső kötési energiája anomáliásan alacsony a szomszédos elemekhez (hélium és berillium) képest, ami azt jelenti, hogy a stabil könnyű magok közül egyedülálló módon a lítium energia felszabadulása közben képes hasadásra. Mindezidáig kilenc (3 és 13 közötti számú nukleont tartalmazó) radioaktív izotópot írtak le, ezek közül a legstabilabb a 8Li, 838 ms felezési idővel, a 9Li, melynek felezési ideje 178,3 ms, valamint a 11Li, 8,59 ms felezési idővel. A többi izotóp felezési ideje 10 ns-nál is rövidebb. A legrövidebb élettartamú izotóp a 4Li, mely – proton kibocsátás közben – 7,58 43·10−23 s felezési idővel bomlik. A 7Li egyike a primordiális (elsődleges) nuklidoknak, melyek az ősrobbanáskori nukleoszintézis során keletkeztek (a 6Li kis mennyiségben a csillagokban is keletkezik). A lítium izotópok jelentős mértékben elválasztódnak sokféle természetes folyamat közben, beleértve az ásványképződést (kémiai ülepedés), anyagcserét és ioncserét. A lítiumion az oktaéderes agyagásványokban helyettesíti a magnéziumot és a vasat, de ezekben a 6Li preferált a 7Li-tel szemben, így a könnyebb izotóp feldúsul a fordított ozmózisos és kőzetátalakulási folyamatokban.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_lítium_izotópjai?oldid=23786234&ns=0
dbo:wikiPageLength
13574
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_lítium_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:A_lítium_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_lítium_izotópjai