This HTML5 document contains 102 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n6http://www.maths.tcd.ie/pub/HistMath/
n12http://aleph0.clarku.edu/~djoyce/mathhist/
n41https://web.archive.org/web/20081203181420/http:/www.chinaculture.org/gb/en_madeinchina/2005-08/18/
n5http://www.agnesscott.edu/lriddle/women/
n39http://www.mat.uc.pt/~jaimecs/
n38http://archives.math.utk.edu/topics/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n16http://www.aams.org.au/contents.php%3Fsubdir=library/history/
n45http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/history/HistTopics/
n33https://web.archive.org/web/20080316222324/http:/www.hum.ku.dk/cni/papcoll/
n35http://www.dmoz.org/Science/Math/History/
n15https://web.archive.org/web/20090426035326/http:/www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/history/Projects/Pearce/Chapters/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n11http://mek.oszk.hu/05000/05052/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n18https://web.archive.org/web/20070927231020/http:/www-groups.dcs.st-andrews.ac.uk/~history/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://tmt.omikk.bme.hu/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n19http://mathforum.org/library/topics/history/
n29https://web.archive.org/web/20020716102307/http:/www.otterbein.edu/resources/library/libpages/subject/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n46http://homepages.bw.edu/~dcalvis/
n36https://web.archive.org/web/20110809094906/http:/www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/Indexes/
n44http://mathdl.maa.org/convergence/1/
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n20http://www.dcs.warwick.ac.uk/bshm/
n30http://www.math.buffalo.edu/mad/
n25https://web.archive.org/web/20090825164656/http:/www.cut-the-knot.org/arithmetic/
n31http://www.math.buffalo.edu/mad/Ancient-Africa/
n42http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/
n32https://web.archive.org/web/20030219004407/http:/webpages.ull.es/users/jbarrios/hm/
n28http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n43https://web.archive.org/web/20070704053539/http:/www.saxakali.com/COLOR_ASP/
n26http://econ.core.hu/~simonov/
n24https://web.archive.org/web/20070213224913/http:/members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/humor/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n40http://gazsiweb.click.hu/
n7https://web.archive.org/web/20120912162648/http:/www.dean.usma.edu/math/people/rickey/hm/
n21http://www.aams.org.au/
n9https://archive.org/details/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n34https://web.archive.org/web/20080620032344/http:/www.math.ilstu.edu/marshall/
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_matematika_története
rdfs:label
A matematika története
owl:sameAs
freebase:m.03phj
dct:subject
n28:Tudománytörténet n28:Matematikatörténet
dbo:wikiPageID
200997
dbo:wikiPageRevisionID
23682616
dbo:wikiPageExternalLink
n5:women.htm n6: n7: n8:show_news.html%3Fid=1622&issue_id=35 n9:historyofgreekma0001heat n11:index.phtml n12: n15:Ch4_1.html n16:&filename=pharonic_egypt n18: n19: n20:resources.html n21:contents.php%3Fsubdir=library%2Fhistory%2F&filename=pharonic_egypt n9:menofmathematics0041bell n24:archimedes-kunkorja.html n25:RhindPapyrus.shtml n26:matt.pdf n29:mathhis.htm n30: n31:mad_ancient_egyptpapyrus.html%23berlin n32: n33:high008.html n34: n35: n36:Hist_Topics_alph.html n38:history.html n39:indexhm.html n40:Okormatek.html n31:mad_ancient_egypt_algebra.html%23areithmetic%20series n41:content_71974.htm n42: n43:chinamh1.htm n44: n45:Egyptian_papyri.html n46:history.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Cite_book n10:Matematika n10:Idézet n10:Forrás%3F n10:Portál n10:Szám n10:Jegyzetek n10:Wayback n10:ISBN
prop-hu:authorlink
Stephen Stigler
prop-hu:date
20190305173434
prop-hu:first
Asger Karl W. Sir Thomas Stephen M. E.T. Richard J. Ivor
prop-hu:isbn
0
prop-hu:last
Menninger Aaboe Bell Gillings Stigler Heath Grattan-Guinness
prop-hu:location
Cambridge, MA New York
prop-hu:publisher
Dover M.I.T. Press MIT Press The Johns Hopkins University Press Simon and Schuster Belknap Press Random House
prop-hu:title
A History of Greek Mathematics Episodes from the Early History of Mathematics Men of Mathematics The History of Statistics: The Measurement of Uncertainty before 1900 Mathematics in the time of the pharaohs Companion Encyclopedia of the History and Philosophy of the Mathematical Sciences Number Words and Number Symbols: A Cultural History of Numbers
prop-hu:url
n9:historyofgreekma0001heat n21:contents.php%3Fsubdir=library%2Fhistory%2F&filename=pharonic_egypt n9:menofmathematics0041bell
prop-hu:year
1937 1964 1981 1969 1972 1990 2003
dbo:abstract
A matematika története avagy matematikatörténet tudományága elsősorban a matematikában történt új felfedezések eredetét és történetét kutatja, kisebb mértékben pedig a múltbeli standard matematikai módszereket és fogalmakat. A matematika szó maga a görög μάθημα (mathéma) szóból származik, amely a „tudomány, tudás, tanulás” jelentésekkel bír. A μαθηματικός (mathématikosz) jelentése: „tanulni szerető”. Ma a szó jelentése ettől kissé eltérő tudományterületre utal – a mennyiség, szerkezet, tér és a változás deduktív tudományára. A legújabb kor előtt a világban összegyűlt tudást és az új matematikai fejlemények írásos levezetéseit néhány kiváltságos helyen lehetett csak tanulmányozni. A legkorábbi ókori matematikai szövegek Mezopotámiából ( i. e. 1900 körül), az ókori Egyiptomból (Rhind-papirusz i. e. 1800 körül), a Középbirodalom idejéről ( i. e. 1300 – i. e. 1200 körül) és az ókori Indiából ( i. e. 800 körül) kerültek elő. Ezen szövegek mindegyike a Pitagorasz-tétellel foglalkozik, amely a jelek szerint az egyik legkorábbi és legelterjedtebb matematikai jelenség volt az alapvető aritmetika és geometria után. Az ókori görögök matematikai munkáit sokan a legfontosabbak közé sorolják, mert azok nagyban bővítették a matematika módszereit és tárgykörét is. Egy érdekes jelenség az ókori és középkori matematikatörténetben, hogy a fejlődésbeni fellángolásokat gyakorta több évszázadon át tartó stagnálás követte. Az itáliai reneszánsszal kezdődően (16. század) az újabb fejlődések a matematikán belül – melyek kölcsönösen hatottak más természettudományok fejlődésére is – egyre nagyobb ütemben követték egymást és ez a jelenség ma is megfigyelhető.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_matematika_története?oldid=23682616&ns=0
dbo:wikiPageLength
90233
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_matematika_története
Subject Item
dbpedia-hu:Kiss_Elemér_(matematikus)
prop-hu:kutatásiTerület
dbpedia-hu:A_matematika_története
Subject Item
dbpedia-hu:T._Tóth_Sándor
prop-hu:kutatásiTerület
dbpedia-hu:A_matematika_története
Subject Item
dbpedia-hu:Matematika_története
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_matematika_története
Subject Item
dbpedia-hu:Matematikatörténet
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:A_matematika_története
Subject Item
wikipedia-hu:A_matematika_története
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_matematika_története