This HTML5 document contains 30 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_munkácsi_zsidóság_története
rdfs:label
A munkácsi zsidóság története
dct:subject
n7:A_zsidóság_történelme n7:Munkácsiak n7:Zsidó_nép
dbo:wikiPageID
1328996
dbo:wikiPageRevisionID
23857792
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Hely n4:Szakasz-csonk n4:Jegyzetek n4:Szám n4:Refhely n4:ZsidLex n4:Cite_book n4:Portál
prop-hu:first
Yeshayahu A
prop-hu:isbn
978
prop-hu:language
angol
prop-hu:last
Jelinek
prop-hu:location
New York
prop-hu:origyear
2007
prop-hu:publisher
Columbia University Press
prop-hu:series
East European Monographs, No. DCCXXI
prop-hu:title
The Carpathian Diaspora
prop-hu:translator
Joel A. Linsider
prop-hu:subtitle
The Jews of Subcarpathian Rus' and Mukachevo
dbo:abstract
A munkácsi zsidóság története a 17. század közepén kezdődik; ekkor települtek be Munkácsra az első zsidó családok. Az izraelita lakosság a 18. században tovább bővült, elsősorban galíciai betelepülőkkel. Az első egyházközség 1741-ben alakult meg, és ekkor épült az első zsinagóga is. 1851-ben jesiva létesült, 1871-ben pedig zsidó nyomda, amely számos ivrit könyvet adott ki. 1891-re a városban több mint ötezer zsidó élt, az összlakosság 48 százaléka. 1920-ban ivrit tannyelvű elemi iskola létesült, 1925-ben pedig zsidó gimnázium. Az 1920-as, 1930-as években, amikor a város Csehszlovákiához tartozott, a zsidó lakosság dinamikusan nőtt (1930-ban 11 ezer zsidó élt a városban), számaránya pedig az összlakosság 43-48 százaléka között mozgott. Ebben az időben Munkácson 30 zsinagóga működött, és négy jiddis nyelvű újság jelent meg. Kárpátalja Magyarországhoz csatolása után a zsidóság helyzete élesen megromlott, minthogy rájuk is érvényesek voltak a jogfosztó zsidótörvények. Magyarország hadbalépése után a zsidó férfilakosság egy része munkaszolgálatot teljesített. Az ország 1944-es német megszállása után Munkácson is gettó létesült, majd a nyár elején a város zsidó lakosságát a kárpátaljai izraelitákkal együtt a deportálások első hullámában hurcolták el Auschwitzba. A háború végeztével Munkács a Szovjetunió részévé vált, és bár a nyílt zsidóüldözés megszűnt, a szovjet ideológiának megfelelően a vallásosságot háttérbe szorították. Az első zsinagógabezárásra 1953-ban került sor, 1959-re pedig az utolsó működő zsinagóga is megszűnt a városban. Az 1960-as évek végére mintegy kétezer zsidó maradt Munkácson. Ezek nagy része az 1970-es, 80-as évek során kivándorolt Izraelbe. A Szovjetunió felbomlása után a városban némileg újjáéledt a zsidó vallási és kulturális élet: 1992-ben a reformzsidóság képviselői hitközséget hoztak létre, 1994-ben Menóra néven zsidó kulturális egyesület alakult, 1995-ben pedig a zsidóság visszakapta egyik zsinagógáját. Ennek ellenére a város zsidósága tovább fogy: 1989 és 2006 között 236-an vándoroltak ki Izraelbe; Munkácson mintegy 300 zsidó maradt.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_munkácsi_zsidóság_története?oldid=23857792&ns=0
dbo:wikiPageLength
14375
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_munkácsi_zsidóság_története
Subject Item
wikipedia-hu:A_munkácsi_zsidóság_története
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_munkácsi_zsidóság_története