This HTML5 document contains 36 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n19http://www.nndc.bnl.gov/nudat2/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n10http://www.iupac.org/publications/pac/75/6/0683/pdf/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n15http://old.iupac.org/news/archives/2005/
n18http://iupac.org/publications/pac/78/11/2051/pdf/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n4http://www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
n11https://web.archive.org/web/20080923135135/http:/www.nndc.bnl.gov/amdc/nubase/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n17http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:A_technécium_izotópjai
rdfs:label
A technécium izotópjai
owl:sameAs
freebase:m.0117rfzn
dct:subject
n17:Izotópok
dbo:wikiPageID
451732
dbo:wikiPageRevisionID
20163001
dbo:wikiPageExternalLink
n4:Nubase2003.pdf n10: n11:Nubase2003.pdf n15:atomic-weights_revised05.html n18: n19:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Cite_journal n6:Cite_book n6:Fordítás n6:Reflist n6:Izotóp n6:Cite_web n6:E
prop-hu:author
N. E. Holden
prop-hu:chapter
Table of the Isotopes
prop-hu:edition
85
prop-hu:editor
D. R. Lide
prop-hu:isbn
978
prop-hu:page
Section 11
prop-hu:publisher
dbpedia-hu:CRC_Press
prop-hu:title
dbpedia-hu:CRC_Handbook_of_Chemistry_and_Physics
prop-hu:year
2004
prop-hu:nopp
yes
prop-hu:elem
A technécium
prop-hu:könnyebb
A molibdén izotópjai
prop-hu:súlyosabb
A ruténium izotópjai
dbo:abstract
A technécium (Tc) a periódusos rendszer első 82 eleme közül az egyik, amelynek nincs stabil izotópja (és a legkisebb rendszámú elem, amelynek kizárólag radioaktív izotópjai vannak) – a másik a prométium. Mesterségesen előállított elem, a természetben csak nyomokban fordul elő, ahol spontán maghasadás vagy a molibdén neutronbefogása révén keletkezik. Elsőként a 97Tc és 99Tc izotópokat állították elő 1936-ban, így a technécium volt az első, mesterségesen előállított elem. A legstabilabb izotópja a 98Tc (felezési ideje 4,2 millió év), 97Tc (felezési ideje 2,6 millió év) és 99Tc (felezési ideje: 211,1 ezer év). További harminchárom radioizotópját írtak le, ezek tömegszáma a 85–120 tartományba esik. Többségük felezési ideje egy óránál rövidebb, a kivételek a 93Tc (felezési ideje 2,75 óra), a 94Tc (felezési ideje 4,883 óra), 95Tc (felezési ideje 20 óra), és a 96Tc (felezési ideje 4,28 nap). A technéciumnak több magizomerje is létezik. Ezek közül a 97mTc a legstabilabb, felezési ideje 90,1 nap (0,097 MeV). Ezt követi a 95mTc (felezési ideje 61 nap, 0,038 MeV) és a 99mTc (felezési ideje 6,01 óra, 0,143 MeV). A 99mTc csak gamma sugarakat bocsát ki, a bomlástermék a 99Tc. A legstabilabb 98Tc izotópnál könnyebb izotópok fő bomlási módja az elektronbefogás, melynek során molibdén keletkezik. A nehezebb izotópok főként béta-sugárzók és ruténiummá bomlanak, kivéve a 100Tc-at, mely béta-bomlással és elektronbefogással is bomolhat. A technécium-99 a leggyakoribb és legkönnyebben elérhető izotóp, mivel az aktinoidák – mint az urán vagy plutónium – maghasadásnak egyik fő hasadási terméke, a hasadványok között részaránya legalább 6%, ezzel ez az izotóp a legjelentősebb hosszú felezési idejű hasadási termék. Maghasadás során könnyebb technéciumizotópok szinte sosem keletkeznek, mivel rendes körülmények között az elsődleges hasadási termékek neutron/proton aránya a stabil magokéhoz képest nagyobb, ezért negatív béta-bomlásokkal jutnak el a stabil állapotba. A 95–98-as tömegszámú hasadványok nem bomlanak el a technéciumig, hanem a megfelelő tömegszámú stabil molibdénizotóppá alakulnak. A 100-as és nagyobb tömegszámú technéciumizotópok felezési ideje nagyon rövid, béta-bomlással ruténiumizotópokká alakulnak. A kimerült fűtőelemrudak technéciumtartalma így gyakorlatilag csak 99Tc. Egy gramm 99Tc-ben másodpercenként 6,2·108 bomlás történik (azaz aktivitása 0,62 GBq/g). A technéciumnak nincs stabil vagy nagyon hosszú felezési idejű izotópja, ezért standard atomtömegét nem lehet megadni.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:A_technécium_izotópjai?oldid=20163001&ns=0
dbo:wikiPageLength
20031
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:A_technécium_izotópjai
Subject Item
wikipedia-hu:A_technécium_izotópjai
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:A_technécium_izotópjai