This HTML5 document contains 26 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://www.languagegeek.com/typography/syllabics/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Abugida
rdfs:label
Abugida
owl:sameAs
freebase:m.0kj0
dct:subject
n12:Írásrendszerek
dbo:wikiPageID
980562
dbo:wikiPageRevisionID
22742272
dbo:wikiPageExternalLink
n10:syllabicsAbugida.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Csonk-gen n4:Cite_web
dbo:abstract
Az abugida vagy alfabetikus szótagírás (vagy alfaszillabikus szótagírás) olyan ábécé, amelynek alapegysége a mássalhangzó-alapú szótag, ami egy úgynevezett inherens, belső magánhangzót (legtöbbször 'a') tartalmaz. Az egyéb magánhangzók jelölése kiegészítő, úgynevezett diakritikus jelekkel (mellékjelek) történik, amelyek a mássalhangzó jele fölött, alatt, vagy két oldalán jelzik a magánhangzó hangértékét (legtöbbször á, e, é, i, í, o, ó, u, ú, ai, au). A szókezdő, vagy önállóan álló magánhangzóknak külön jelük van. Az inherens magánhangzó eltávolítására külön jel szolgál (a bráhmi eredetű írásoknál ennek az elnevezése a viráma, vagy halant). Az abugida írásrendszerek legnagyobb csoportja a bráhmi eredetű írásrendszerek, de előfordul Afrikában, valamint Észak-Amerikában az őslakó indiánok írásformái közt is. Az abugida kifejezést alkotta meg az olyan típusú ábécékre, amelyek hangértékei egy mássalhangzóból és egy abba foglalt inherens magánhangzókból állnak. Nem tisztán szótagírás, hiszen nyilvánvalóan különbözik azoktól az írástípusoktól, amelyekben a szótagok írásképei között nincs különösebb hasonlóság, itt ugyanis az alap mássalhangzó módosításaival állnak elő a különböző magánhangzókkal kiejtendő szótagok (például: प=pa, पा=pá, पि=pi, पी=pí, पु=pu). A név az (ge'ez írás) első négy karakterének sorrendjéből vezethető le, ami úgy tűnik, megfelel az ősi sémi jellegű (aleph, beth, gimel, daleth / ABGD / ...) ábécé sorrendjének. Az etióp írás szintén abugida, bár a magánhangzó-módosítások ebben az írásban nem teljesen szisztematikusak. Számos észak-amerikai indián írás szintén szótagábécé, és vannak köztük abugida rendszerek is (például a ).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Abugida?oldid=22742272&ns=0
dbo:wikiPageLength
5797
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Afroázsiai_nyelvcsalád
prop-hu:írásrendszer
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Bengáli_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Dévanágari_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Föníciai_ábécé
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Kannada_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Kharosti_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Malajálam_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Tamil_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Telugu_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Thai_írás
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Ugariti_ábécé
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Óperzsa_ékjelek_listája
prop-hu:típus
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
dbpedia-hu:Alfaszillabikus_írás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Abugida
Subject Item
wikipedia-hu:Abugida
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Abugida