This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n6http://hu.wikibooks.org/wiki/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Albán_heraldika
rdfs:label
Albán heraldika
dct:subject
n4:Heraldika_országok_szerint n4:Albánia_kultúrája
dbo:wikiPageID
412511
dbo:wikiPageRevisionID
23000436
dbo:wikiPageExternalLink
n6:Alb%C3%A1nia_c%C3%ADmere
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Commonscat
dbo:abstract
Az albán heraldika a kelet-európai heraldika része. Viszonylag régi címertani rendszer, mely elsősorban a kommunális heraldikára, az uralkodócsalád és egyes történelmi családok, mint Szkander bég, a Muzaka, Arianiti, Topia, Dukagjin és más törzsfők régebbi keletű címereire korlátozódik, melyeken érződik a külföldi, elsősorban az olasz hatás. Ez érvényes az albán heraldika nevezéktanára is. A keleti rítusú balkáni államokban, mint Bosznia, Montenegró, illetve Törökország nem létezett önálló címertani hagyomány. A balkáni államok közül a legkorábbi és legerősebb nyugati hatás Albániát érte, mely 1204-től Epirusz és Morea francia keresztes uralkodóinak a fennhatósága alatt állt, akik a saját heraldikai szokásaikat vezették be. Ezt követően az albán területek nápolyi fennhatósága alatt számos olasz eredetű címer jött létre, de ez a hatás a török hódítás miatt nem volt tartós és a virágzó albán heraldika története hirtelen megszakadt. A 9–14. században bizánci, bolgár, a Dukljai Fejedelemség, velencei, az Epiruszi Despotátus uralma alatt állt. Az ország Hunyadi János idején elismerte a magyar fennhatóságot, a törökök ellen Velencével és Nápollyal szövetkezett, majd Kasztrióta György negyedszázados ellenállását követően 1501-ben meghódította az Oszmán Birodalom. A velenceiek Kasztrióta Györgyöt, avagy Szkander béget befogadták a velencei nemességbe, a nápolyi királytól pedig 1463-ban megkapta Monte S. Angelo és S. Giovanni Rotundo uradalmát. Utódai Nápolyban Soleto márkija és San Pietro hercege címmel éltek. Az első Balkán-háború után, 1912. november 28-án Albánia függetlenné vált. A nagyhatalmak által albán uralkodóvá kinevezett I. Vilmos féléves uralkodás után anarchiában hagyta magára országát. Az első világháború után a konzervatív Amet Zogu 1925-ben az ország teljhatalmú elnöke lett, majd 1928-ban I. Zogu néven Albánia királyává koronáztatta magát. A második világháború után olasz megszállás alá került, majd az Enver Hoxha vezette kommunista partizánok 1944 végére felszabadították az országot és izolacionista sztálinista diktatúrát hoztak létre. A köztársaságot 1991-ben kiáltották ki. Az albán heraldika meghatározó eleme a kétfejű fekete sas, mely Kasztrióta György törökellenes harcaira megy vissza az 1440-es években, amikor a felkelés jelképeként pecsétjein a bizánci kétfejű sast használta. Az ország zászlaján a monarchia idejét a sas feje fölött korona, az 1946-os kommunista hatalomátvétel után ötágú csillag volt, melyet a rendszerváltás után eltávolítottak. Az ország hivatalos neve is Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sas(fiók)ok földje’. Az államcímerben a fekete sas vörös alapon fordul elő, amivel vét a ellen. A szorosan vett heraldikai szabályok értelmében az albán heraldika néha antiheraldikus jellegű, ami az elméleti címertan viszonylagos fiatalságával magyarázható, másrészt azzal, hogy Albániában nem létezett lovagi kultúra. Az ország területe részben a nyugati (katolikus), részben a keleti (bizánci) kereszténységhez tartozott, majd a tartós török befolyás következtében a lakosság nagy része is áttért a muzulmán hitre. A kommunista rezsim a városok számára tiltotta heraldikai jelképek viselését. A rendszerváltás után sorra tértek vissza ezekhez vagy hoztak létre új címereket, melyek egy része nem felel meg a heraldika minden szabályának. * Albánia címere * Albánia zászlója * Az Albán Népköztársaság címere * Szkander bég pecsétje * A Balshaj törzs, ma Shkodra város címere * Durrës (Durazzo) címere az 1700-as években, a nápolyi Anjouk magyar kapcsolatainak címertani kifejeződése * Tirana címere * Albán bélyegek
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Albán_heraldika?oldid=23000436&ns=0
dbo:wikiPageLength
5211
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Albán_heraldika
Subject Item
wikipedia-hu:Albán_heraldika
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Albán_heraldika