This HTML5 document contains 16 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Amerikai–Japán_Biztonsági_Egyezmény
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
Subject Item
dbpedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
rdfs:label
Amerikai–japán biztonsági egyezmény
owl:sameAs
freebase:m.08j553
dct:subject
n5:Japán_politikai_élete n5:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_külpolitikája
dbo:wikiPageID
738698
dbo:wikiPageRevisionID
22481845
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n12:ISBN n12:Magyaros
dbo:abstract
Az Amerikai–japán biztonsági egyezmény (Nicsibei anzen hosó dzsójaku) a második világháború formális lezárását követően jött létre a két ország között. A előkészítésével párhuzamosan már 1950-ben tárgyalások folytak John Foster Dulles külügyminiszter és Josida Sigeru miniszterelnök között, hogy milyen formában lehetne a legjobban garantálni Japán biztonságát és az Egyesült Államok katonai jelenlétét a térségben, tekintettel a kínai és a szovjet veszélyre. Josida ellenezte Japán újrafelfegyverzését, de beleegyezett amerikai támaszpontok létesítésébe Okinaván és másutt, főleg mivel közben kitört a koreai háború. Az egyezményt a San Franciscó-i Operaházban, 1951. szeptember 8-án, öt órával a békeszerződés megkötése után írták alá. Azóta többször is megújították és kiegészítették, s ma már nem egy elemző úgy látja, a japánok az amerikaiakra bízzák benne a kicui, kiken, kitanai (’nehéz, veszélyes, piszkos’) három K-ját, míg maguk csak a kirei, kasikoi, kakkoii (’tiszta, ügyes, vonzó’) feladatok ellátására hajlandók. Az egyezmény Japán számára megalázó pontjai (a bázisokon állomásozó amerikai katonák részt vehetnek lázongások elfojtásában, Japán Amerika egyetértése nélkül nem bocsáthat bázisokat harmadik ország rendelkezésére stb.) az 1950-es évek vége felé kikényszerítették az egyezmény felülvizsgálását. Kisi Nobuszuke kormánya kedvezőbb szövegezést ért el ugyan, de a ratifikálás előtt példátlan parlamenti és parlamenten kívüli ellenállással kellett szembenéznie az egyezményt egészében elutasítók részéről: szocialista képviselők ülősztrájkjával (amit rendőrök számoltak fel!), masszív munkássztrájkokkal, szakszervezeti és diákdemonstrációkkal. 1960. június 15-én 6 millió tüntető vette körül a parlamentet, militáns diákok egy csoportja behatolt az épületbe, s a rohamrendőrök attakjában egy diáklány életét vesztette. Június 17-én, szintén példátlan módon, Japán hét vezető napilapja közös közleményben figyelmeztetett: a hatósági atrocitásokkal a demokrácia került veszélybe. Az új egyezmény Amerikai–Japán Kölcsönös Együttműködési és Biztonsági Egyezmény (日本国とアメリカ合衆国との間の相互協力及び安全保障条約, Nippon koku to Amerika gassúkoku to no Aida no Szógo Kjórjoku ojobi Anzen Hosó Dzsójaku) néven 1960. június 19-én életbe lépett, Kisi miniszterelnök pedig július 18-án lemondott.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény?oldid=22481845&ns=0
dbo:wikiPageLength
2631
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
Subject Item
dbpedia-hu:Amerikai-japán_biztonsági_egyezmény
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
Subject Item
dbpedia-hu:Amerikai–japán_Biztonsági_Egyezmény
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
Subject Item
wikipedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Amerikai–japán_biztonsági_egyezmény