This HTML5 document contains 23 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n9https://web.archive.org/web/20181110120458/https:/anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n12http://www.tankonyvtar.hu/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n15http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/
n14http://www.uio.no/studier/emner/hf/ikos/EXFAC03-AAS/h05/larestoff/linguistics/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n16http://www.szepejudit.hu/
n19http://fr.scribd.com/doc/125463345/
n13http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/
n17https://halshs.archives-ouvertes.fr/halshs-01086756/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Analitizmus_és_szintetizmus_(nyelvészet)
rdfs:label
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
dct:subject
n11:Nyelvtipológia
dbo:wikiPageID
1606965
dbo:wikiPageRevisionID
22562276
dbo:wikiPageExternalLink
n9:a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf n12:hu n13:Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf n14: n15:adatok.html n16:kalman_tron_bevezetes.pdf n17:document n19:A-magyar-nyelv-konyve%23scribd
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Portál n6:Fr n6:ISBN n6:Jegyzetek n6:En n6:De
dbo:abstract
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak. Olyan nyelvi vonásokra utalnak, amelyeket tekintetbe vesznek a nyelvek osztályozásában a szót alkotó morfémák számának a szempontjából. Az eszerinti osztályozást August Wilhelm Schlegel kezdeményezte egy 1818-ban megjelent munkájában. Minden nyelvet el lehet helyezni az alábbi skálán, kivéve az extrém pontjait: Ez azt jelenti, hogy egyetlen nyelv sem tisztán analitikus, szintetikus vagy poliszintetikus, hanem szó lehet csak olyan nyelvekről, amelyekben e vonások egyike túlsúlyban van a többihez viszonyítva. amerikai nyelvész kiszámította nyolc nyelvből vett száz szavas minták alapján a morfémák és a szavak száma közötti arányt, melyet „szintézisfok”-nak nevezett el. Minél kisebb egy nyelvre vonatkozóan ennek az aránynak a hányadosa, annál analitikusabb az adott nyelv. Az analitizmus és a szintetizmus arra is vonatkoznak, hogy miként valósulnak meg az egyes grammatikai alakok és viszonyok. A magyar nyelvben, például, vannak analitikus igealakok, a segédigések (pl. olvasni fogok), és szintetikusak is, azaz toldalékokkal megvalósítottak, pl. olvasok. A mondattan terén is vannak analitikusan létrehozott viszonyok, pl. a helyhatározó kifejezése névutóval (asztal mellett), illetve rag használatával (asztalnál). A szókészletet illetően is lehet szó analitikus képződményekről egyszerű szavakkal ellentétben, mely úton szinonimapárok is keletkezhetnek, pl. beleegyezését adja – beleegyezik.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Analitizmus_és_szintetizmus_(nyelvészet)?oldid=22562276&ns=0
dbo:wikiPageLength
11922
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Analitizmus_és_szintetizmus_(nyelvészet)
Subject Item
wikipedia-hu:Analitizmus_és_szintetizmus_(nyelvészet)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Analitizmus_és_szintetizmus_(nyelvészet)