This HTML5 document contains 77 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n11http://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/lunar/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n14http://www.urvilag.hu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Apollo–15
prop-hu:kovetkezo
dbpedia-hu:Apollo–16
prop-hu:következőRepülés
dbpedia-hu:Apollo–16
Subject Item
dbpedia-hu:Apollo–16
rdfs:label
Apollo–16
owl:sameAs
freebase:m.0vrn
dct:subject
n9:Apollo_űrhajók n9:Holdutazások
dbo:wikiPageID
16543
dbo:wikiPageRevisionID
23734318
dbo:wikiPageExternalLink
n11:lunar_sites.html n14:article.php%3Fid=2099 n14:article.php%3Fid=2100
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Commonskat n4:Apollo-program n4:Zászló n4:Űrrepülés_infobox n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Kiemelt n4:Bővebben n4:Jegyzetek n4:Portál n4:Űrrepülés_legénység
prop-hu:időtartam
11
prop-hu:ország
USA
prop-hu:személyzet
John Young parancsnok Ken Mattingly parancsnoki egység pilóta Charlie Duke holdkomp pilóta
prop-hu:elozo
dbpedia-hu:Apollo–15
prop-hu:előzőRepülés
dbpedia-hu:Apollo–15
prop-hu:földetÉrésHelye
0
prop-hu:földetÉrésIdeje
1972 71105.0
prop-hu:hordozórakéta
Saturn V, AS-511
prop-hu:hívójel
parancsnoki modul - Casper holdkomp - Orion
prop-hu:keringésekSzáma
Hold körül 64
prop-hu:kovetkezo
dbpedia-hu:Apollo–17
prop-hu:következőRepülés
dbpedia-hu:Apollo–17
prop-hu:nssdcId
1972
prop-hu:periódusFöldKörül
87.85
prop-hu:pályahajlásFöldKörül
32.5
prop-hu:repülésNeve
Apollo-16
prop-hu:repülésjelvény
Apollo-16-LOGO.png
prop-hu:start
1972 64440.0
prop-hu:starthely
Kennedy Űrközpont, 39-A
prop-hu:személyzetKépaláírás
Személyzet
prop-hu:űrhajóTömege
30395.0
prop-hu:űrügynökség
NASA25px
prop-hu:személyzetKép
Apollo 16 crew.jpg
prop-hu:crew1Up
dbpedia-hu:John_Young_(űrhajós) dbpedia-hu:Fred_Haise
prop-hu:crew2Up
dbpedia-hu:Thomas_Mattingly dbpedia-hu:Stuart_Allen_Roosa
prop-hu:crew3Up
dbpedia-hu:Edgar_Mitchell dbpedia-hu:Charles_Duke
prop-hu:flights1Up
prop-hu:flights2Up
prop-hu:flights3Up
prop-hu:holdkompTömege
16445.0
prop-hu:leszállásHelye
Hold, Descartes-fennsík 8
prop-hu:leszállásIdeje
8615.0 1972
prop-hu:periódusHoldKörül
120
prop-hu:position
Parancsnoki egység pilóta Holdkomp pilóta Parancsnok
prop-hu:pályahajlásHoldKörül
168
prop-hu:pályamagasságFöldKörül
166.7
prop-hu:pályamagasságHoldKörül
107.6
prop-hu:tartalékSzemélyzet
Fred Haise parancsnok Stu Roosa parancsnoki egység pilóta Ed Mitchell holdkomp pilóta
prop-hu:terminology
Űrhajós
dbo:abstract
Az Apollo–16 az Apollo-program embert szállító tizedik missziója, az ötödik küldetés, amely landolt a Holdon. Eredetileg ez lett volna az első holdjárót is alkalmazó repülés, ám a program újratervezését követően az Apollo–15 lett az első, amely alkalmazta az új eszközt, az Apollo–16 pedig hátrébb lépett egyet a sorban és csak a második olyan lett, amely a Roverrel felszerelve indult a Holdra. Az űrhajósok végül 71 óra 2 perc 12 másodpercet töltöttek a Hold felszínén, amelyből 20 óra 14 perc 14 másodpercet tett ki a holdsétával, kinn a felszínen töltött idő. A repülés előtt széleskörű vita folyt arról, hová küldjék a hátralevő két küldetést (az eredeti tervek 10 leszállásról szóltak, amelyek a törölt küldetésekkel és az Apollo–13 kudarcával az Apollo–16 startja előtt még 6 lehetséges célpontot mutattak, mint hátralevő leszállóhely, ebből kellett a két legígéretesebbet kiválasztani). A hat jelölt végül kettőre, a Descartes térség Cayley formációjára, és az szűkült. Az elemzők a két térség Lunar Orbiter fotóinak tanulmányozása után úgy látták, hogy a Descartes néhány vulkáni eredetű képződményt rejteget, amelyek a Hold mint égitest késői geológiai aktivitására utalhatnak. A vulkáni működés megtalálása fontos tudományos eredmény lett volna, ezért végül a repülést ennek a felfedezésére szánták és a Descartes térséget választották leszállóhelyül az Apollo–16 számára. A repülésre John Young parancsnokot – az immár veterán űrhajóst, aki ezzel a repüléssel utolérte a rekorder Jim Lovellt a maga két Gemini és immár két holdrepülésével –, Ken Mattingly parancsnoki egység pilótát és Charlie Duke holdkomp pilótát jelölte Deke Slayton. A startra 1972. április 16-án került sor Cape Canaveralről. Az Apollo—16 rendben pályára állt, majd a holdirányú gyújtás és a holdkomp retrakció is rendben zajlott. A repülés a Hold körüli keringés során azonban veszélybe került. Közvetlenül azután, hogy a holdkomp levált és elkezdte volna a süllyedést a Hold felett a leszálláshoz, Mattingly egy kitérő manőverbe kormányozta volna a CSM-et, ám a főhajtómű tartalék irányítórendszere hibát jelzett. Ekkor leállították a leszállást, várakozásra kárhoztatva a holdkomp utasait, és az irányítás nekilátott a helyzet elemzéséhez. A rendszerutasítások szerint ilyen hiba esetén nem lehetett leszállni és haza kellett volna indulnia a legénységnek. Közel hat óra telt el várakozással, míg az irányítás azt a döntést hozta, hogy vállalják a kockázatot és a legénység próbálja meg a leszállást. A késve elvégzett leszállás miatt egy kissé megrövidített holdfelszíni tevékenységre készülődhetett az Apollo–16 legénysége. Összesen három holdséta szerepelt a tervben. Ebből az első kiszállás alkalmával az űrhajósok – a holdjáró és az eszközök rövid kipakolását követően – felállították az ALSEP tudományos műszercsomagot, majd a holdjáróval egy rövid felfedezőutat tettek. A második holdsétán elhajtottak a legtávolabbra, a környék hegyvonulataihoz, a Stone Mountain lejtőjére, majd vissza. Már ezen a felfedezőúton is nyilvánvalóvá vált, hogy az elemzők által vélt vulkáni működés nyomai nem találhatóak, helyette a Hold ősi, a keletkezés óta szinte változatlan felföldjeinek egyikén állnak. A harmadik holdsétára kellett a kutatási programot lerövidíteni, hogy a leszálláskori várakozás miatt elfecsérelt készletek hatását ellensúlyozzák. Ezen a holdsétán a környék egyik legnagyobb képződményéhez, a North Ray kráterhez látogattak el az űrhajósok és további bizonyítékokat gyűjtöttek az eredeti vulkáni teória ellen és a helyette kiderült ősi felföldes tények mellett. A tudományos program sikeres végrehajtását követően az Orion holdkomp rendben elstartolt a holdfelszínről, majd – egy rövid pihenési periódust követően – a hajtómű lehetséges hibája miatt az irányítás haladéktalanul hazarendelte az Apollo–16-ot, elvetve a további, keringésből végzett megfigyelések lehetőségét, egyedül a magukkal vitt kis szubszatellitet állították pályára. A repülés végén – eseménytelen hazautat követően – 11 nap 1 óra 51 perc 5 másodperc repülést követően az Apollo–16 Kiribati szigete mellett a Csendes-óceánon szállt le, ahol az hordozó emelte ki a tengerből.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Apollo–16?oldid=23734318&ns=0
dbo:wikiPageLength
79452
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Apollo–16
Subject Item
dbpedia-hu:Apollo–17
prop-hu:elozo
dbpedia-hu:Apollo–16
Subject Item
dbpedia-hu:Apollo-16
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Apollo–16
Subject Item
wikipedia-hu:Apollo–16
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Apollo–16