This HTML5 document contains 41 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n17http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n14http://sdt.sulinet.hu/Player/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Arezzói_Guidó
rdf:type
wikidata:Q5 dbo:Person foaf:Person owl:Thing wikidata:Q215627 schema:Person dbo:Cleric n17:Agent wikidata:Q24229398 dbo:Agent n17:NaturalPerson
rdfs:label
Arezzói Guidó
owl:sameAs
freebase:m.0j2d0
dct:subject
n4:Arezzóiak n4:Az_1040-es_években_elhunyt_személyek n4:Zenetörténészek n4:Bencés_szerzetesek n4:Olasz_egyházi_személyek n4:Középkori_zene n4:A_990-es_években_született_személyek
dbo:wikiPageID
582974
dbo:wikiPageRevisionID
23677858
dbo:wikiPageExternalLink
n14:Default.aspx%3Fg=f69fe4d8-1abf-44ab-b0fa-c832214abe75&cid=9b0c20fe-4d0e-43ae-a130-0f6ac68b75ba
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Youtube n9:Idézet_4 n9:Nemzetközi_katalógusok n9:Egyházi_személy_infobox n9:Halott_link n9:Portál
prop-hu:date
2021
prop-hu:url
n14:Default.aspx%3Fg=f69fe4d8-1abf-44ab-b0fa-c832214abe75&cid=9b0c20fe-4d0e-43ae-a130-0f6ac68b75ba
prop-hu:keresztény
igen
prop-hu:vallás
keresztény
prop-hu:felekezet
római katolikus
dbo:abstract
Arezzói Guidó (azaz Guido d'Arezzo vagy Guido monaco vagy Guido Aretinus vagy Guido pomposiano) (Arezzo, 991–992 körül – 1033–1050 között) itáliai bencés szerzetest és korának egyik legnagyobb teoretikusát tekintik a nyugati zenében mai napig rendkívüli jelentőséggel bíró szolmizációs rendszer legkorábbi változata megalkotójának. A szolmizációs rendszert azért alkotta, hogy segítségével rászoktassa az éneknövendékeket a biztos hangeltalálásra és a tiszta intonálásra. A hangok nevét egy középkori latin nyelvű himnusz egy-egy sorának első szótagja adta, kivéve a hetedik hangét. * Ut queant laxis * Resonare fibris * Mira gestorum * Famuli tuorum * Solve polluti * Labii reatum * Sancte Ioannes A hetedik hang az Si elnevezés, Szent János (Sancte Ioannes) nevének kezdőbetűiből származik. Miután a hangnemi rendszer kialakult, a Guido-féle rendszert kezdték megváltoztatni, 1659-ben holsteini kántor a jobb énekelhetőség és jobb hangzás kedvéért az Ut szótagot Do-ra változtatta, feltételezések szerint a Dominus latin szó első szótagjából származtatva. A Sol hang új neve a So lett, a Si pedig Ti. Bár Guidó írásaiban nem tesz közvetlen említést sem a mai értelemben vett szolmizációról mint koncepcióról, sem az ennek memorizálását megkönnyítő úgynevezett „guidói kéz”-ről, más találmányai (köztük az ugyancsak korszakalkotó jelentőségű, terctávolságú vonalakra jegyzett notáció, illetve a zenei kulcsok egységes elrendezésének bevezetése) és a gregorián ének tanításának gyakorlatáról írt művei alapján szerzősége mindkét esetben csaknem kétségtelen. Guidó Epistola de ignoto cantu című, bizonytalan keltezésű művében ír a szótaghoz rendelt hangmagasságok rendkívül hasznos voltáról az énekek betanításakor. Ebben található az Ut queant laxis kezdetű himnusz, melyet a Paulus diakónus néven ismert, szintén itáliai bencés szerzetes – költő és történetíró, a egyik jeles képviselője – alkotott, szapphói strófákban. Bár a dallam más szövegekkel is ismert, nincs Guidó koránál korábbi előfordulása, így valószínűsíthetően ő a szerzője. A dallam a szöveg sorainak kezdő szótagjaival a diatonikus hangsor első hat hangját szólaltatja meg, emelkedő sorrendben. A szótagok tartalmazzák mind az öt latin magánhangzót és hat különböző mássalhangzót. A Szent János-himnusz néven is ismert műben az énekesek Keresztelő Szent Jánoshoz fordulnak, hogy közbenjárásával óvja meg őket a rekedtségtől: Guidó az 1025–26 körül keletkezett Micrologus című művében fektette le a rendszer elméleti alapjait. Felismerte, hogy a szótagok közvetlenül a kötődnek, minden szótag a hozzárendelt hangot a hangsor fél- és egészhang-lépéseinek sorában azonosítja. Guidó a mai héthangú diatonikus hangsor egymás melletti első hat hangját egységes csoportnak tekintve egy-egy azonos szerkezetű – azonos egymásutáni fél- és egészhanglépésekből álló (1-1-½-1-1) – csoportot épített a hangsor első és ötödik hangjára. Ezek a hexachordum naturale ("természetes hatos", c-d-e-f-g-a) és hexachordum durum ("kemény hatos", innen a későbbi dúr elnevezés, g-a-h-c-d-e). Ez valószínűleg a 12. század elején egészült ki a diatonikus hangsor negyedik hangjára épült újabb hatos csoporttal: hexachordum molle ("lágy hatos", f-g-a-b-c-d), mely által a gregorián énekben létrejött a hangsorban a b és h hangok váltakozása.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Arezzói_Guidó?oldid=23677858&ns=0
dbo:wikiPageLength
7040
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Arezzói_Guidó
Subject Item
dbpedia-hu:Arezzói_Guido
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Arezzói_Guidó
Subject Item
dbpedia-hu:Guido_d’Arezzo
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Arezzói_Guidó
Subject Item
wikipedia-hu:Arezzói_Guidó
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Arezzói_Guidó