This HTML5 document contains 37 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Arúd
rdfs:label
Arúd
owl:sameAs
freebase:m.05mr3lk
dct:subject
n12:Arab_irodalom n12:Arab_kifejezések
dbo:wikiPageID
965896
dbo:wikiPageRevisionID
21430395
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Szövegdoboz n6:CitLib n6:Portál n6:Jegyzetek n6:Goldziher-irodalomtörténet n6:Jegyzet* n6:Nemzetközi_katalógusok n6:Refhely n6:Hely n6:Megjegyzések
prop-hu:alcím
Select Poems
prop-hu:cím
Encyclopaedia of Islam, I. kötet Early Arabic Poetry A Grammar of the Arabic Language, II. kötet
prop-hu:fejezetcím
ʿArūḍ
prop-hu:fejezetszerző
Gotthold Weil
prop-hu:hely
London Leiden
prop-hu:kiadó
E. J. Brill
prop-hu:közreműködők
szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Lévi-Provençal, J. Schacht
prop-hu:oldal
667
prop-hu:szerző
Alan Jones William Wright
prop-hu:év
1986 1992 1898
dbo:abstract
Az arúd (arab betűkkel عروض; tudományos átiratban ʿarūḍ) a hagyományos arab költészettudomány (علم الشعر [ʿilm aš-šiʿr]) foglalkozó ága. (A költészettan másik ága a tudománya.) Preiszlám és korabeli beduin költemények vizsgálata alapján al-Halíl ibn Ahmad al-Faráhídi alkotta meg a 8. század második felében komplex, többszintű rendszerét, amely ettől kezdve a modern költői formák 19. századi megjelenéséig az arab verselés alapját képezte. Legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy az európai hagyományban megszokott időmértékes verseléssel szemben nem a szótagok hosszán alapszik, hanem az írásban jelölt betűkön. A középkori arab kultúra által erősen befolyásolt perzsa és török nyelvterületen is igazodni próbáltak hozzá, noha a nyelvek különbségei bizonyos változtatásokat tettek szükségessé, és az időmértékesség került előtérbe (ld. ).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Arúd?oldid=21430395&ns=0
dbo:wikiPageLength
21285
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Arúd
Subject Item
wikipedia-hu:Arúd
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Arúd