This HTML5 document contains 63 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n17http://www.unz.org/Pub/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n6https://books.google.com/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n8https://web.archive.org/web/20130408054229/http:/www.america.gov/publications/books/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://www.america.gov/publications/books/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n13https://archive.org/details/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n16http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme
rdfs:label
Az Amerikai Egyesült Államok történelme
owl:sameAs
freebase:m.0116ygc7
dct:subject
n16:Az_USA_történelme
dbo:wikiPageID
254198
dbo:wikiPageRevisionID
23849700
dbo:wikiPageExternalLink
n6:books%3Fid=9-FtlblxbLgC%7Cyear=2003%7Cpublisher=HarperPerennial n8:history-outline.html n13:americanpageanth00davi n17:BeardCharles-1927 n7:history-outline.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Jegyzetek n4:Bővebben n4:Jegyzet* n4:Portál n4:Cite_book n4:Több_kép n4:Sfn n4:Fordítás n4:Wayback n4:Amerikai_országok_történelme n4:Megjegyzések n4:Legend
prop-hu:accessdate
2019-02-12
prop-hu:archivedate
2013-04-08
prop-hu:archiveurl
n8:history-outline.html
prop-hu:date
20080612003100
prop-hu:edition
16
prop-hu:first
David M. Howard Lizabeth Alonzo L.
prop-hu:igazítás
right
prop-hu:isbn
9780060528423
prop-hu:kép
Louisiana Purchase.png Nouvelle-France map-en.svg QueenAnnesWarBefore.svg
prop-hu:last
Kennedy Cohen Hamby Zinn
prop-hu:location
Boston
prop-hu:publisher
Houghton Mifflin U.S. Department of State
prop-hu:ref
harv
prop-hu:szélesség
220
prop-hu:title
Outline of U.S. History The American Pageant: A History of the Republic A People’s History of the United States
prop-hu:url
n7:history-outline.html https://books.google.com/books?id=9-FtlblxbLgC|year=2003|publisher=HarperPerennial Modern Classics
prop-hu:year
2010 2016
prop-hu:irány
függőleges
prop-hu:szöveg
Az észak-amerikai gyarmatok az 1700-as éveke elején, az „Anna királynő háborújának” kitörése előtti időszakig Az 1803 decemberi eladás előtti állapota Louisiana-nak, amely az 1803 novemberében spanyolok által franciáknak átadott területeket jelenti A spanyol, francia és brit gyarmatok kiterjedése az európai hétéves háború előtt
prop-hu:deadurl
yes
dbo:abstract
Az Egyesült Államok történelme több mint 17 ezer évvel ezelőtt, a szibériai őslakosok betelepülésével kezdődött. Az indián népek számos kultúrát hoztak létre, amelyek közül sokan alkalmazták a mezőgazdaságot és több tízezres településeket alapítottak. Miután Kolumbusz felfedezte Amerikát, megkezdődött a kontinens európai gyarmatosítása. A mai Egyesült Államok területén a brit gyarmatok váltak dominánssá, amelyek lakossága 1770 körül már meghaladta a 2,5 milliót. A britek a hétéves háborúban elvették Franciaország kanadai gyarmatait és a közvetlen katonai fenyegetés elmúltával London új adókat vetett ki az ún. Tizenhárom gyarmatra. Az adók elleni tiltakozó megmozdulások (mint az 1773-as bostoni teadélután) London büntetőintézkedéseit vonták maguk után, ami miatt 1776-ban a gyarmatok kikiáltották függetlenségüket. A George Washington által vezetett felkelők francia segítséggel több éves harcban legyőzték a brit erőket és 1783-ra kikényszerítették függetlenségük elismerését. Az új köztársaság Washington elnökségével elfogadta alkotmányát, amely – több módosítás mellett – azóta is érvényben van. 1803-ban a forradalmi Franciaországtól a ritkán lakott Louisianát, amellyel az Egyesült Államok területét kétszeresére növelték. 1812-ben hadat üzentek a napóleoni háborúk által lefoglalt Nagy-Britanniának, de a patthelyzet beállta után a konfliktust lezárták. Az ún. „nyilvánvaló elrendelés” elve alapján az Egyesült Államok magáénak tekintette Észak-Amerika két óceán közötti részét Kanadától délre és Mexikótól északra. Az 1846-ban kezdődő háborúban az USA elcsatolta Mexikó területének a felét. A jórészt csak indiánok lakta hatalmas területen fokozatosan tolta egyre nyugatabbra határait, bevándorlók által gyorsan növelve népességét. Míg 1790-ben csak 4 millió polgára volt, 1900-ra ez 76 millióra gyarapodott. A gazdaság hasonlóan nagy ütemben nőtt, ám eközben egyre nagyobb feszültség keletkezett az iparosodott északkeleti államok és a rabszolgamunkán alapuló ültetvényekből meggazdagodó Dél között. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző Abraham Lincolnt választották elnöknek, a déli államok gazdasági fejlődésüket és társadalmi stabilitásukat féltve elszakadtak az Uniótól. Az amerikai polgárháború öt évig tartott és az északiak győzelmével végződött. A rabszolgaságot eltörölték és a déli államokat megszállták. A háború utáni rekonstrukció végeztével azonban a déli fehérek visszanyerték politikai dominanciájukat és a fekete szavazók megfélemlítésével és szegregációs törvényekkel a másodrendű állampolgárok sorába süllyesztették a volt rabszolgákat. A 20. század kezdetére az Egyesült Államok a világ legelső gazdasági hatalmává fejlődött a vállalkozást segítő gazdasági környezet és az olcsó munkaerőt kínáló több milliónyi európai bevándorlónak köszönhetően. A kiáltó társadalmi különbségeket a mozgalom segítségével enyhítették, illetve modernizálták és elavult politikai intézményeket; bevezették az általános jövedelmi adót és a nők választójogát. Az első világháború első éveiben az USA semleges volt, csak 1917-ben lépett be az antant oldalán. A prosperáló 1920-as évek után 1929-ben a New York-i tőzsde összeomlott és a világméretű gazdasági válság közel egy évtizedig éreztette hatását. Franklin D. Roosevelt elnök a New Deal politikájának keretei között állami beavatkozással és segélyezéssel számolta fel a válság hatásait és indította be újra a gazdasági növekedést. A második világháború kitörésekor az Egyesült Államok ismét semleges maradt, bár hadiszállításokkal segítette Angliát, majd a Szovjetuniót. A hadbalépést Japán Pearl Harbor ellen intézett támadása provokálta ki. A brit-amerikai csapatok 1943-ban partra szálltak Olaszországban, a következő évben pedig a franciaországi Normandiában is. Németország legyőzése után a Japán elleni háború került sorra, melynek csúcspontját az újonnan kifejlesztett atombombák ledobása jelentette Hirosima és Nagaszaki városára. Japán néhány nappal később letette a fegyvert. A második világháború után az Egyesült Államok és a Szovjetunió vált az új világrend két szuperhatalmává, amelyek a nukleáris fegyverkezési verseny mellett a közvetlen összecsapást kerülő, ún. hidegháborút vívtak egymással. Az 1960-as években megerősödtek az amerikai polgárjogi mozgalmak, amelyek hatására eltörölték a feketéket sújtó szegregációs törvényeket és fokozatosan megvalósult a nők emancipációja. A hidegháborúnak 1991-ben szakadt vége, a Szovjetunió szétesése után, így az Egyesült Államok maradt az egyetlen szuperhatalom, „a világ csendőre”. Az 1990-es évektől kezdődően az Egyesült Államok egyre inkább belebonyolódott a közel- és közép-keleti konfliktusokba. Az első Öbölháború után 2001. szeptember 11-én terrorista támadás érte New Yorkot és Washingtont. A során megszállták Afganisztánt és Irakot, de az ottani rezsimek megdöntése után anélkül kellett kivonulniuk, hogy stabilizálni tudták volna a két ország politikai viszonyait.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme?oldid=23849700&ns=0
dbo:wikiPageLength
147456
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme
Subject Item
wikipedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme
Subject Item
dbpedia-hu:Az_USA_történelme
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Az_Amerikai_Egyesült_Államok_történelme