This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
rdfs:label
Balassa–Samuelson-hatás
owl:sameAs
freebase:m.03_czf
dct:subject
n13:Közgazdaságtan
dbo:wikiPageID
270980
dbo:wikiPageRevisionID
23117768
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Nincs_forrás
dbo:abstract
A Balassa–Samuelson-hatás elmélete (Balassa Béla és Paul Samuelson után) felteszi, hogy a munkaerő a szegényebb országokban kevésbé , mint a gazdag országokban a külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk szektorában, de a nemzetközi termelékenységi különbségek a külkereskedelmi forgalomba nem kerülő szektorban elhanyagolhatók. Ha a külforgalomba kerülő javak árai nagyjából azonosak minden országban, akkor viszont a szegény országok külforgalomba kerülő ágazataiban az alacsonyabb termelékenység a külföldieknél alacsonyabb béreket jelent, alacsonyabb termelési költségeket a külforgalomba nem kerülő áruknál, és ennél fogva a külforgalomba nem kerülő áruk alacsonyabb árait.A gazdag országok a külkereskedelmi forgalomba kerülő szektor magasabb termelékenységével a külforgalomba nem kerülő áruk magasabb árára és magasabb lesznek hajlamosak. Másrészről a felzárkózó országokban a termelékenység javulása eltérő sebességgel megy végbe a gazdaság egyes ágazataiban. A külkereskedelmi forgalomba kerülő termékeknél a termelékenység javulása nagyobb, ami nagyobb nominális bérnövekedést tesz lehetővé. A béremelkedés azonban átgyűrűzik azokba az ágazatokba is, ahol a termelékenység nem növekedett. Az emiatti indokolatlan béremelkedésnek – az árszínvonal növekedésén keresztül – végső soron inflációs hatása lesz.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás?oldid=23117768&ns=0
dbo:wikiPageLength
1549
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
Subject Item
dbpedia-hu:Balassa-Samuelson-hatás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
Subject Item
dbpedia-hu:Balassa-Samuelson_hatás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
Subject Item
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson_hatás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
Subject Item
wikipedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Balassa–Samuelson-hatás