This HTML5 document contains 51 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
n7http://www.statoids.com/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Bulgária_közigazgatása
rdfs:label
Bulgária közigazgatása
owl:sameAs
freebase:m.02syk5
dct:subject
n6:Bulgária_közigazgatása
dbo:wikiPageID
70366
dbo:wikiPageRevisionID
22554598
dbo:wikiPageExternalLink
n7:ubg.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Image_label n8:Portál n8:Image_label_begin n8:Image_label_end n8:Európa_közigazgatás
prop-hu:float
none
prop-hu:scale
500
prop-hu:text
dbpedia-hu:Veliko_Tarnovo_megye dbpedia-hu:Szófia_megye dbpedia-hu:Montana_megye dbpedia-hu:Sumen_megye dbpedia-hu:Gabrovo_megye dbpedia-hu:Lovecs_megye dbpedia-hu:Pernik_megye dbpedia-hu:Dobrics_megye dbpedia-hu:Pazardzsik_megye dbpedia-hu:Sztara_Zagora_megye dbpedia-hu:Blagoevgrad_megye dbpedia-hu:Várna_megye dbpedia-hu:Targoviste_megye dbpedia-hu:Razgrad_megye dbpedia-hu:Vraca_megye dbpedia-hu:Haszkovo_megye dbpedia-hu:Kjusztendil_megye dbpedia-hu:Pleven_megye dbpedia-hu:Jambol_megye dbpedia-hu:Szliven_megye dbpedia-hu:Plovdiv_megye dbpedia-hu:Szmoljan_megye dbpedia-hu:Szilisztra_megye dbpedia-hu:Szófia dbpedia-hu:Burgasz_megye dbpedia-hu:Kardzsali_megye dbpedia-hu:Vidin_megye dbpedia-hu:Rusze_megye
prop-hu:x
0
prop-hu:y
0
prop-hu:width
500
dbo:abstract
Bulgária területe 28 megyére (oblaszt) oszlik. A közigazgatás elsődleges szintje a megye, amelyet az 1999-es közigazgatási reform vezetett be (1999. január 8.) újra és az EUROSTAT hierarchiája szerint a NUTS-3-as szintnek felel meg. A mai megyék az 1959–1987 közötti időszak kerületeinek (okrăg) felelnek meg, néhány kisebb eltéréssel. Blagoevgrad megyeBurgasz megyeDobrics megyeGabrovo megyeHaszkovo megyeJambol megyeKardzsali megyeKjusztendil megyeLovecs megyeRusze megyeSzófia A jelenlegi 28 megye (области/oblasti) a következő: 1. * Blagoevgrad megye, székhelye Blagoevgrad 2. * Burgasz megye, székhelye Burgasz 3. * Dobrics megye, székhelye Dobrics 4. * Gabrovo megye, székhelye Gabrovo 5. * Haszkovo megye, székhelye 6. * Kardzsali megye, székhelye 7. * Jambol megye, székhelye 8. * Kjusztendil megye, székhelye 9. * Lovecs megye, székhelye 10. * , székhelye 11. * , székhelye 12. * , székhelye 13. * , székhelye Pleven 14. * , székhelye Plovdiv 15. * , székhelye 16. * Rusze megye, székhelye Rusze 17. * , székhelye Sumen 18. * , székhelye Szilisztra 19. * , székhelye 20. * , székhelye Szmoljan 21. * Szófia város, székhelye Szófia 22. * , székhelye Szófia 23. * , székhelye Sztara Zagora 24. * , székhelye Targoviste 25. * , székhelye Várna 26. * , székhelye Veliko Tarnovo 27. * , székhelye Vidin 28. * , székhelye Félreértésre adhat okot, hogy a közigazgatási egységek neve korszakonként változott. A bolgár állam megalakulása után a kerület (okrăg) vált a közigazgatás fő szintjévé. Az 1901-es közigazgatási reform a kerületek számát 26-ról 12-re (Burgaszi, Sumeni, Kjusztendili, Pleveni, Plovdivi, Ruszei, Szófiai, Sztara Zagorai, Tărnovói, Várnai, Vidini, Vracai) csökkentette és (a Balkán-háborúk eredményeként rövid időre elfoglalt, ma Görögországhoz, Törökországhoz és Macedóniához tartozó területek szervezésétől eltekintve) az 1934-es közigazgatási átszervezésig ez így is maradt. Ekkor a közigazgatási egységek neve is megváltozott (oblasztra), számukat pedig 7-re (Szófiai, Plovdivi, Sztara Zagorai, Burgaszi, Sumeni, Pleveni, Vracai) csökkentették. 1940-ben Bulgária visszakapta Romániától Dobrudzsa északi részét, amelyet a második Balkán-háborúban (1913) vesztett el. 1944-ben a háború befejeződésével két újabb oblasztot alakítottak ki; a Szófiai oblasztból leválasztva a Gorna Dzsumajait (1950-től Blagojevgrádi) és a Sumeni oblasztból (melynek a neve is megváltozott: Várnai oblasztra) a Ruszeit. Az 1946-os újabb közigazgatási reform törvényesítette az 1944-es változtatásokat. 1949-ben az oblasztok nevét ismét okrăgra (kerületre) változtatták, számuk 12-re nőtt a Gorna Orjahovicai (1954-től Tărnovói), Sumeni és Haszkovói kerületek megalakulásával (ill. 2 évig létezett a Vidini kerület, melyet 1951. január 2-án a Vracaihoz csatoltak). Néhány kerület nevét is megváltoztatták (A Várnai kerület 1949–1956 között Sztálini, a Sumeni 1950-től Kolarovgrádi néven szerepelt). Az 1950-es években a gazdasági körzetesítés (rajonizálás) keretében a közigazgatási reformtörekvések a nagyobb komplex gazdasági-közigazgatási körzetek (rajonok) kialakítását célozták. Az kerületek-járások rendszerét elavultnak tartották („polgári bázison alapulnak“), a körzetek kialakítását a komplexitás, az optimalitás, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a csökkent távolságok és a munkaerő észszerű felhasználása elvén kívánták kialakítani (Beskov, 1957). Az 1959-ben végrehajtott átfogó közigazgatási átszervezés ezzel a törekvéssel épp ellentétes irányú volt, 28, a maival csaknem egyező kerületet és 2 kerületi jogú nagyvárost (Várna, Plovdiv) hoztak létre, ez utóbbiak csupán 1961-ig léteztek. A korábbi háromszintű közigazgatási rendszer kétszintűvé vált, a járásokat (okolija) megszüntették. Az új közigazgatási beosztást érő kritikák szerint az új kerületek túl kicsik (1959-hez képest az átlagos népességszám 516 ezer főről 261 ezerre csökkent). A tervgazdálkodásban fontos szerepet töltöttek be, a népgazdasági terveket ezen a szinten dolgozták ki. Az 1950-es évek körzetesítése alapján kidolgozott új közigazgatási beosztás 1987 augusztusában lépett életbe. A kerületek összevonásával 9 (átlagosan 997 ezer lakosú) megyét (oblaszt) alakítottak ki (Szófia város, Szófia, Plovdiv, Haszkovo, Burgasz, Várna, Razgrád (1993-tól Rusze), Pleven, Mihajlovgrád (1991-től Montana) megye). A Haszkovo megyéhez került, ez volt az egyetlen eset a korábbi kerületi határok átlépésére. A megyék kialakításánál olyan termelési komplexumok kialakítása volt a cél, melyeket valamely termelési ág kiemelkedő szerepe jellemez, és városi vonzáskörzetekből épül fel. Mindez az állami támogatási rendszer területi elosztásának megalapozását szolgálta (Bernek, 2000). A rendszerváltással megváltozó politikai környezet és regionális politika új alapra helyezte a közigazgatási rendszer szerkezeti felépítését. Napirendre került a nagyméretű megyék megszüntetése. Az adminisztratív reform az 1987 előtti 28 egységes felosztáshoz tért vissza, az egységek elnevezésének megváltoztatásával (oblasztra). A korábbi Mihajlovgrádi és Tolbuhini kerületek új nevet kaptak ( és Dobrics). Haszkovo megye változtatta meg jelentősen területét a korábbihoz képest; a és az bővítette területét (előbbi 1987 előtt Jambol, utóbbi Kărdzsali kerülethez tartozott). átkerült , bizonyos területét (az egykori Szenovoi kistérséget) Ruszéhoz csatolták, a korábban tartozó Dralfa térségét viszont hozzácsatolták. A kialakított régi-új beosztás még egy alkalommal változott; 2000-ben a került át. Az Európai Unióhoz való közeledés jeleként azonban kialakítottak NUTS-2-es szintű régiókat is (zárójelben a hozzájuk tartozó megyék): Északnyugati – Szeverozapaden (Vidin, Vraca, Montana), Észak-Középső – Szeveren Centralen (Pleven, Lovecs, Gabrovo, Veliko Tărnovo), Északkeletii – Szeveroiztocsen (Rusze, Razgrad, Tărgoviste, Sumen, Szilisztra, Dobrics, Várna), Délnyugati – Juzsnozapaden (Szófia, Pernik, Kjusztendil, Blagojevgrad), Dél-Középső – Juzsen-Centralen (Pazardzsik, Plovdiv, Szmoljan, Kărdzsali, Haszkovo, Sztara Zagora), Délkeleti – Juzsnoiztocsen (Burgasz, Jambol, Szliven). Ezek a régiók a hagyományos gazdasági nagykörzeteknek felelnek meg, jelenleg főként statisztikai szerepük van, jelentőségük azonban a várható EU-csatlakozás után előreláthatóan növekedni fog (a különféle támogatásokat főként NUTS-2-es szinten ítélik majd meg a csatlakozás után). Bulgária továbbra is egyike Európa leginkább centralizált államainak, mivel a területi közigazgatás valamennyi szintjén a központi államtól függ, a megyék szerepe csupán a központi hatalom helyi képviselete, nincs valós önkormányzatuk (hasonló a helyzet például Romániában vagy Törökországban). A megyéknek például nincs saját zászlójuk vagy címerük, bár a regionális (megyei) identitás létezik, a regionalizmus tényleges kialakulása azonban még várat magára. Az EU-csatlakozás után várható ennek felerősödése, de (Magyarországhoz hasonlóan) kérdéses a megyék és a régiók jövőbeli szerepe.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Bulgária_közigazgatása?oldid=22554598&ns=0
dbo:wikiPageLength
14663
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Bulgária_közigazgatása
Subject Item
dbpedia-hu:Burgasz
prop-hu:rang
dbpedia-hu:Bulgária_közigazgatása
Subject Item
dbpedia-hu:Bulgária_közigazgatási_beosztása
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Bulgária_közigazgatása
Subject Item
wikipedia-hu:Bulgária_közigazgatása
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Bulgária_közigazgatása