This HTML5 document contains 26 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n6http://www.antiquealive.com/masters/m15/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Csoszon_gazdasága
rdfs:label
Csoszon gazdasága
owl:sameAs
freebase:m.0nbfzcn
dct:subject
n4:Csoszon n4:Ázsia_gazdasága_országok_szerint
dbo:wikiPageID
1095773
dbo:wikiPageRevisionID
22247170
dbo:wikiPageExternalLink
n6:master15_view2.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Kínai n9:Portál n9:Szám n9:Jó_cikk n9:RR_és_magyaros n9:Jegyzetek n9:Jegyzet* n9:Seth-Korea n9:Nahm-Korea n9:Koreai n9:Csoszon n9:Hely n9:Megjegyzések n9:Refhely
dbo:abstract
Csoszon (Joseon) koreai állam (1392–1897) gazdaságának alapját a mezőgazdaság képezte, a kereskedelem és a kézműves ipar elenyésző mértékben járult hozzá az államgazdasághoz. A pénzforgalom csak az 1700-as években lendült fel, de ekkor sem igazán jelentős mértékben, a kereskedelem alapját a barter jelentette. A föld elméletben állami tulajdonban volt, azonban minden hivatalnok kapott földet, valamint az úgynevezett „érdemes alattvalóknak” is osztották jutalmul. A földterület mértékegysége a kjol (gyeol) (결) volt. A leggyakoribb gabonafélék a rizs mellett az árpa, a köles és a hajdina voltak, köztes termesztésben vetettek még szójababbot, adzuki babot és gyökérzöldségeket. A későbbi Csoszon (Joseon)-korban termesztettek gyapotot és dohányt is eladásra, valamint a 18. és 19. században megjelentek az újvilági termények is, mint a burgonya és az édesburgonya. A modern földművelési technológiáknak köszönhetően a termelékenység megnőtt és a lakosság száma is növekedni kezdett. Az állam bevételeinek forrását a különféle adók jelentették, és bár sikeresebben működött a rendszer, mint Korjóban (Goryeoóban), így sem tudott elegendő bevételt termelni. A földre kivetett adó mellett különféle természetbeni adót vetettek ki, melyeket szintén a parasztok fizettek. A nemesi jangban (yangban) réteg nem fizetett adót, a földadót is a parasztokon hajtották be. Szokásos volt a parasztoktól megkívánt . A konfuciánus értékrendnek is köszönhetően a kereskedelmet alantas dolognak tartották, így más államokhoz képest ez az ágazat jelentősen fejletlenebb volt Csoszon (Joseon)ban. Az árukat jobbára házalók (보부상, pobuszang (bobusang)) vitték a hátukon, akik céhekbe tömörültek. A külkereskedelem jobbára tilos volt, kivéve a diplomáciai utakon történt vásárlásokat, ezek során ezüstöt, aranyat, rezet, bádogot, ként, timsót, cukrot, borsot, édesgyökeret, , -fát, kardokat, vízibivalyszarvat és elefántagyarat hoztak be az országba. Exportként pamutot, rizst, kendert, , ginzenget, virágmintás párnákat, fókabőrt és könyveket vittek ki. Mezőgazdasági állam lévén Csoszon (Joseon)ban a kézműves ipar volt jobbára elterjedt. A parasztok jövedelem-kiegészítésképp selymet, pamutot, lenvásznat állítottak elő. Ezen felül állami manufaktúrák működtek, ahol rabszolgák dolgoztak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Csoszon_gazdasága?oldid=22247170&ns=0
dbo:wikiPageLength
18881
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Csoszon_gazdasága
Subject Item
wikipedia-hu:Csoszon_gazdasága
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Csoszon_gazdasága