This HTML5 document contains 42 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n21https://web.archive.org/web/20070717232333/http:/hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/
n22http://www.geol.umd.edu/~jmerck/geol212/lectures/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n14http://www.sciam.com/
n23http://exoplanet.eu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n25https://web.archive.org/web/20080209120604/http:/www.mcse.hu/
n24https://web.archive.org/web/20080114013212/http:/www.sciam.com/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n20https://books.google.hu/
n26https://web.archive.org/web/20060806110236/http:/hirek.csillagaszat.hu/
n8https://web.archive.org/web/20071031053524/http:/hirek.csillagaszat.hu/exobolygok/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n11http://astro.u-szeged.hu/ismeret/exo/
n15http://www.matud.iif.hu/06aug/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n9http://www.matud.iif.hu/
n16http://www.sciencedaily.com/
n28https://web.archive.org/web/20100208181007/http:/hirek.csillagaszat.hu/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n19http://www.sciencedaily.com/news/space_time/extrasolar_planets/
n18http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Exobolygó
rdfs:label
Exobolygó
owl:sameAs
freebase:m.02nm7
dct:subject
n18:Égitestek n18:Exobolygók
dbo:wikiPageID
65964
dbo:wikiPageRevisionID
23913418
dbo:wikiPageExternalLink
n8:20060915_hat_2.html n9:mthon.html n11:exo2003evk.html n14: n15:08.html n9:06aug.html n16: n19: n20:books%3Fid=cqOKqhfm4ywC&pg=PA34&lpg=PA34&dq=exoplanet+naming+convention&source=bl&ots=mSz1VMoSxO&sig=cKIFW_HQxzCrLZhW1uImqYGaM9o&hl=hu&sa=X&ei=NsJrU6fbFqfpywOB1IKQAg&ved=0CIgBEOgBMAg4Cg%23v=onepage&q=exoplanet%20naming%20convention&f=false n21:20070716_exobarna.html n22:30.html n23: n24:topic.cfm%3Fid=extrasolar-planets n25:index.php%3Foption=com_mediatar&task=show&archID=0370&Itemid=338 n26:exobolygok.html n28:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n6:Csonk-szakasz n6:Portál n6:ISBN n6:Kiemelt n6:Bővebben n6:Jegyzetek n6:Nemzetközi_katalógusok n6:Elavult n6:Commonskat
dbo:abstract
Extraszoláris bolygóknak, vagy röviden exobolygóknak nevezzük azokat a bolygókat, amelyek Naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringenek. Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették. Az Extraszoláris bolygók enciklopédiájának (L'Encyclopédie des Planets Extrasolaires) interaktív katalógusa 2012. február 14-i bejegyzése szerint 760 exobolygót ismertünk 609 bolygórendszerben, illetve 100 több-bolygós rendszerben. Ezek között számos magyar felfedezés is volt. A 2007-ben felfedezett 60 bolygó között például hét magyar felfedezés volt. A NASA Exoplanet Archive listája szerint az ismert exobolygók száma 4341, ez a szám a nagyjából kétheti közlések alapján folyamatosan növekszik (2021. január 28.). Magyar csillagászok tervezték és üzemeltetik a HATNet távcsőhálózatot és kutatási programot, ezzel már 41 fedési exobolygót fedeztek fel. 2009-től Magyarországon kutatócsoport működik az exobolygók tulajdonságainak vizsgálatára, valamint a Piszkéstetői Obszervatórium távcsöveit korszerűsítik, alkalmassá téve őket exobolygókkal kapcsolatos észlelési munkára. 2002 óta a keresésbe amatőrcsillagászok is bekapcsolódtak, a 2008-as év júliusáig nyolc bolygót felfedezve. Eszközeink korlátai miatt évekig csak a legnagyobbak felfedezésére volt lehetőségünk, amelyek többsége a Jupiterhez hasonló gázóriás volt. 2011-ben csillagászok az exobolygók új osztályát fedezték fel, amik nem keringenek központi csillag körül. A Jupiter-méretű bolygókról úgy gondolják, hogy számuk meghaladhatja a csillagokét. Bár a magányos bolygó elképzelés már korábban megszületett, csak most sikerült ezt a gyakorlatban megfigyelni. Ez a tény befolyásolhatja a jelenlegi bolygókeletkezés modelljét is. A felfedezés egy japán-új-zélandi felmérés egyik eredményeként született, amit 2006/2007-ben végeztek a Tejútrendszer középső vidékének megfigyelésével. Ez tíz, szabadon mozgó bolygót mutatott ki, amik nagyjából Jupiter-méretűek. Az árva bolygónak is nevezett égitestek észlelése a gravitációs mikrolencse módszerével történt. A most felfedezett bolygók a Földtől nagyjából 10 000-20 000 fényév távolságban vannak. A tanulmány a Nature tudományos folyóirat 2011. május 19-i számában jelent meg. Újabb felfedezések arra mutatnak, hogy a csillagok jó része körül keringnek bolygók. A 2012-es év elején megjelent kutatási eredmények arról tanúskodnak, hogy csak a Tejútrendszert számítva 160 milliárd exobolygó kering 100 milliárd csillag körül, a Napunkhoz hasonló csillagok kb. 50%-ához tartozik bolygórendszer, valamint a magányos, Naprendszerünk bolygóihoz hasonló és nagyobb tömegű olyan égitestek számát pedig, amelyek egy csillaghoz, vagy csillagrendszerhez nem tartoznak, billiókra becsülik. Mindezek, és a Tejútrendszer bolygói óriási számának felfedezése élénkítik az azon való elmélkedést, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet más csillagok körül keringő bolygókon, más galaxisokban is létezhet. Az újabb felfedezések másik jellegzetessége, hogy a talált bolygók között egyre több a Földünk nagyságához hasonló vagy még kisebb bolygó. Ezek közül egy maroknyi Földünkhöz hasonló tulajdonságokkal is rendelkezik. Ezeket a gáz-óriásoknál sokkal kisebb méretű, aránylag kis, Földünkének csak annak néhányszorosával nagyobb tömegű exobolygókat, melyek száma statisztikai számítások alapján jóval meghaladja a bolygó óriások számát, nevezték el. Azokat a Földünkhöz hasonló tömegű égitesteket azonban, amelyek fehér törpék körül keringenek, vagy a térben szabadon lebegnek, általában nem nevezzük bolygóknak. Már 2007-ben felfedeztek a Naprendszerünkhöz lényegesen közelebb, mintegy 20,5 fényévre egy a vöröstörpe lakható övében keringő bolygót, majd 2011-ben tőlünk 36 fényévre a bolygót, valamint ugyancsak 2011-ben 600 fényévre a bolygót, 2012-ben pedig, az év elején 22 fényévre a GJ 667C c bolygót, amelyek mindegyikét lakhatónak nyilvánították. Új mérőeszközök és új módszerek alkalmazásával számos hasonló felfedezésre várunk a közeljövőben (lásd az újonnan felfedezett exobolygók irodalmát). Az exobolygókat kutató Kepler űrteleszkóp és a Gaia űrtávcső adatainak 2018-as elemzése alapján a tudósok arra az eredményre jutottak, hogy egyes exobolygókat akár 50 százaléknyi víz is alkothatja. 2019-ben két csillagászt fizikai Nobel-díjjal tüntettek ki a 51 Pegasi b exobolygó 1995-ös felfedezéséért. Ez az elsőként ismertté vált olyan bolygó, ami (a Naprendszeren kívül) a Naphoz hasonló csillag körül kering. Ez a felfedezés a csillagászat új ágához vezetett, az exobolygók szervezett kutatásához.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Exobolygó?oldid=23913418&ns=0
dbo:wikiPageLength
94846
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Ekszobolygó
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Ekszoplanéta
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Exoplanéta
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Fedési_exobolygó
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Naprendszeren_kívüli_bolygó
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
dbpedia-hu:Extraszoláris_bolygó
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Exobolygó
Subject Item
wikipedia-hu:Exobolygó
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Exobolygó