This HTML5 document contains 41 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n17https://web.archive.org/web/20081217160852/http:/www.nmc.edu/~bberthelsen/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n10http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/
n6http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Animation/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n15http://www.nmc.edu/~bberthelsen/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n14https://web.archive.org/web/20101122124752/http:/www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Animation/
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n9http://www.wordwebonline.com/en/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Gáz
rdfs:label
Gáz
owl:sameAs
freebase:m.037xy
dct:subject
n8:Gázok
dbo:wikiPageID
18772
dbo:wikiPageRevisionID
22954795
dbo:wikiPageExternalLink
n6:frglab.html%7Ctitle=Animated n9:GASEOUSSTATE%7Ctitle=Gaseuos n10:hframe.html%7Ctitle=Hyper n14:frglab.html%7Carchivedate=2010-11-22 n15:c9n03.htm%7Ctitle=The n17:c9n03.htm%7Carchivedate=2008-12-17
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Jegyzet* n5:Jegyzetek n5:Megjegyzések n5:Cite_book n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Hely n5:Cite_web n5:Portál n5:Commonscat n5:Refhely n5:Csonk-fizika
prop-hu:author
Villányi, Attila dbpedia-hu:Veszprémi_Tamás Gray, Theodore
prop-hu:isbn
978
prop-hu:location
Budapest
prop-hu:publisher
Műszaki Könyvkiadó Officina '96 Kiadó Akadémiai Kiadó
prop-hu:title
Kémia 9., Általános kémia Kémia elemek - Kalandozás a Világegyetem atomjai között Általános kémia
prop-hu:year
2011 2013
dbo:abstract
A gáz forma az anyag egyik halmazállapota. Ha a hőmérséklet magasabb a kritikus hőmérsékletnél, gázról beszélünk; ha alacsonyabb, akkor pedig gőzről. Ha a halmaz részecskéi egymástól távol vannak, ideális esetben a köztük lévő kölcsönhatások -vagyis a vonzó és taszító erők- teljes mértékben elhanyagolhatók (ezek az ún. ideális gázok, azonban ez nagyon ritka). Mint a folyadékok, a gázok is fluidumok: képesek áramlani és nem állnak ellent a deformációnak, habár van viszkozitásuk. A folyadékokkal ellentétben a gázok nem öltik fel az őket tartalmazó test formáját, hanem igyekszenek az általuk elfoglalt teret teljesen kitölteni. A gázokban meglévő mozgási energia a gázrészecskék -melyek lehetnek atomok (például a nemesgázokban, mint a hélium), elemmolekulák (például a kétatomos oxigén) vagy vegyületmolekulák (pl. szén-dioxid) nagy sebessége és állandó, véletlenszerű mozgása (diffúzió) miatt a második legnagyobb a halmazállapotok között (a plazma után). Ezen magasabb kinetikus energiaszint miatt a gázok atomjai és molekulái szinte teljesen rugalmasan visszapattannak az őket tároló anyag felületéről, és egymásról. Ez a folyamat a kinetikus energia növelésével erősödik. A gázok állapotát alapvetően a négy fő állapotjelzővel tudjuk meghatározni; ezek a nyomás, a térfogat, a hőmérséklet és az anyagmennyiség. Elterjedt tévhit, hogy a gázok nyomását a gázmolekulák egymásnak ütközésével magyarázzák, de valójában csupán véletlenszerű sebességük elegendő a nyomás értékének meghatározásához. A kölcsönös ütközések csupán a Maxwell–Boltzmann-eloszlás megalapozásához voltak fontosak.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Gáz?oldid=22954795&ns=0
dbo:wikiPageLength
10365
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Gáz
Subject Item
dbpedia-hu:Légnemű
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Gáz
Subject Item
wikipedia-hu:Gáz
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Gáz