This HTML5 document contains 23 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n18https://web.archive.org/web/20110122151602/http:/home.fazekas.hu/~lsuranyi/BJ/
n17http://www.c3.hu/events/99/mintakep/eloadasok/szilassi_lajos/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n14https://web.archive.org/web/20111119223016/http:/www.ngkszki.hu/~trembe/noneuclid/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n19https://web.archive.org/web/20100403090836/http:/www.szikszi.hu/InkogNito/html/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n5http://www.math.klte.hu/~szilasi/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n16http://www.komal.hu/cikkek/2005-01/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Hiperbolikus_geometria
rdfs:label
Hiperbolikus geometria
owl:sameAs
freebase:m.01k06b
dct:subject
n13:Metrikus_geometria n13:Geometria
dbo:wikiPageID
794960
dbo:wikiPageRevisionID
22190731
dbo:wikiPageExternalLink
n5:KerteszD_NagyA_hg_osszefoglalo_javitott.pdf n14:NonEuclid-Hungarian.html n16:escher.h.shtml n17:index.html n18:BJ2.htm n19:appendix.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Halott_link n4:Nemzetközi_katalógusok n4:Jegyzetek
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n5:KerteszD_NagyA_hg_osszefoglalo_javitott.pdf
dbo:abstract
A hiperbolikus geometria egy nemeuklideszi geometria, amiben az euklideszi párhuzamossági axiómát a hiperbolikus axióma helyettesíti. Ez azt mondja ki, hogy egy egyeneshez egy rajta kívül fekvő ponton át több párhuzamos húzható. Ennek több meglepő következménye is van, például két metsző egyeneshez van egy harmadik, ami egyiket sem metszi. A párhuzamosság terminológiája nem egységes. Ami az egyikben párhuzamos, az a másikban elpattanó, de használják a párhuzamos szót az összes nem metsző egyenesre is. Ezért mindig meg kell ismerni az adott helyen alkalmazott terminológiát. Itt az elpattanó, az ultrapárhuzamos és a párhuzamos szavakat használjuk majd. A párhuzamos az egy síkban levő nem metsző egyeneseket, az elpattanó a határhelyezetben párhuzamos, és az ultrapárhuzamos a nem elpattanó, de párhuzamos egyeneseket jelöli. A hiperbolikus sík negatív miatt nem ágyazható be az euklideszi térbe, de modellezhető már az euklideszi síkban is. Több modellje is létezik, mint a Klein-modell, a hiperboloidmodell, és a konform modellek. A modellek azt mutatják, hogy ha az euklideszi axiómarendszer ellentmondásmentes, akkor a hiperbolikus axiómarendszer is az. Az euklideszi geometriát is modellezték a hiperbolikusban, így a két axiómarendszer ellentmondásmentessége ekvivalens.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Hiperbolikus_geometria?oldid=22190731&ns=0
dbo:wikiPageLength
20286
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Hiperbolikus_geometria
Subject Item
dbpedia-hu:Bolyai–Lobacsevszkij-féle_geometria
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hiperbolikus_geometria
Subject Item
wikipedia-hu:Hiperbolikus_geometria
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Hiperbolikus_geometria