This HTML5 document contains 59 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n4http://mek.oszk.hu/07300/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n21http://depts.washington.edu/silkroad/texts/
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:Átírási_infobox/
n24http://www.friesian.com/
dchttp://purl.org/dc/elements/1.1/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n20http://www.xysa.net/a200/h350/03houhanshu/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n17http://purl.org/ontology/bibo/
n14https://web.archive.org/web/20080917233332/http:/www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0117/eltunt/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n13http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n23http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n6http://depts.washington.edu/silkroad/hhshu/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Hou_Han_su
rdf:type
wikidata:Q386724 dbo:Work n17:Book schema:CreativeWork schema:Book wikidata:Q234460 dbo:Book owl:Thing dbo:WrittenWork wikidata:Q571
rdfs:label
Hou Han su
owl:sameAs
freebase:m.05gr5l
dct:subject
n23:Ókori_kínai_történeti_irodalom
dbo:wikiPageID
921651
dbo:wikiPageRevisionID
23055822
dbo:wikiPageExternalLink
n4:07398 n6:hou_han_shu.html n14:eltunt.html n20:t-118.htm n21:texts.html n24:erachin.htm
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n13:Nemzetközi_katalógusok n13:Cite_book n13:Kínai_irodalom n15:kínai n13:Halott_link n13:Portál n13:Könyv_infobox n13:Kínai n13:PinjinMagyaros n13:Keleti_írás n13:Átírási_infobox
prop-hu:date
2018
prop-hu:eredetiCím
hagyományos kínai: 後漢書 egyszerűsített kínai: 后汉书
prop-hu:first
John E.
prop-hu:isbn
978
prop-hu:kép
後漢書(宋紹興).jpg
prop-hu:képaláírás
A -kori kiadásának első oldala.
prop-hu:last
Hill
prop-hu:műfaj
történetírás
prop-hu:nyelv
dbpedia-hu:Klasszikus_kínai_nyelv
prop-hu:ország
dbpedia-hu:Kína
prop-hu:publisher
BookSurge
prop-hu:title
Through the Jade Gate to Rome: A Study of the Silk Routes during the Later Han Dynasty, First to Second Centuries CE: An annotated translation of the Chronicle on the ‘Western Regions’ from the Hou Hanshu.
prop-hu:téma
i. sz. 6-189. Kína történelme
prop-hu:url
n6:hou_han_shu.html
prop-hu:year
2009
prop-hu:hivatalosMagyar
Hou Han su Fan Je
dbo:abstract
A Hou Han su (Hou Han shu) (szó szerint: A kései Han(-dinasztia) könyve) a Keleti Han-dinasztia, az i. sz. 6-tól 189-ig terjedő időszakának történelmét tárgyalja. A huszonnégy hivatalos történeti mű sorában ez a harmadik. Szerzője Fan Je (Fan Ye) (i.sz. 398–445), aki a Liu Szung (Song) dinasztia uralkodása idején állította össze. Fan Je (Fan Ye) számos korábbi művet is felhasznált Hou Han su (Hou Han shu) megírásához, például Sze-ma Csien (Sima Qian) művét, A történetíró feljegyzéseit és Pan Ku (Ban Gu) Han shuját, amely a Korai vagy Nyugati Han-dinasztia történelmét tárgyalja. Ezenkívül bőven merített a kortárs történetírók írásaiból és utazók beszámolóiból is. A legtöbb forrás eredetije nem maradt épségben, így a mű abból a szempontból is jelentős, hogy továbbörökítette az elveszett információkat. A mű felépítését tekintve több részre osztható tartalma és keletkezésének figyelembevétele mellett. Az első 10 fejezet egy évkönyv jellegzetességű leírás, amely elsősorban a Han dinasztia uralkodóinak életeseményeit foglalja össze. A Han dinasztia uralkodását Vang Mang (Wang Mang) 王莽 hatalomra jutása törte félbe [i. sz. 9-24], amikor uralkodása alatt megalapította a Hszin (Xin)-dinasztiát 新. Az őt követő Kései Han császárok évszámairól olvashatunk a Hou Han su (Hou Han shu)ban. A következő 80 fejezet (11-90.) az uralkodó császárok életrajzai, valamint a korukban zajló csatározások leírásai. A leírások több részlettel is szolgálnak olyan dicső hadvezérek, tábori parancsnokok hadműveleteiről is, mint például Pan Csao (Ban Chao), aki több nyugati tartományt is a Han császárok ellenőrzése alá tudott vonni. Magyar vonatkozásban különösen érdekes a 88. fejezet (Nyugati tartományok), mely a Han birodalomtól nyugatra eső, főleg a Tarim-medence és az attól távolabbi törzseket, királyságokat írja le, azok háborúit, köztük a hsziung-nu (xiongnu) törzsekkel folytatott küzdelmeket. A hsziung-nu (xiongnu) törzsek egy nagyobb csoportját tartják az Európában a 3. század vége felé megjelenő Hun csapatok őseinek. Szintén érdekessége, hogy egyes fejezetei leírásokat közöl a Római birodalomról (Ta Csin (Da Qin)), Egyiptomról (Hajhszi (Haixi)), valamint a Pártus birodalmon (Anhszi (Anxi)) és Mezopotámián (Tiaocse (Tiaozhi)) keresztülhaladó Selyemútvonalakról. A 89. fejezet további leírásokat közöl a hsziung-nu (xiongnu)k déli törzseiről, illetve azok beolvadásáról a Han birodalomba.
dc:language
klasszikus kínai nyelv
dbo:country
dbpedia-hu:Kína
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Hou_Han_su?oldid=23055822&ns=0
dbo:wikiPageLength
6135
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Hou_Han_su
Subject Item
dbpedia-hu:Hou_Hanshu
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Hou_Han_su
Subject Item
wikipedia-hu:Hou_Han_su
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Hou_Han_su