This HTML5 document contains 78 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n12http://www.livius.org/va-vh/van/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n8http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n11http://www.armenica.org/cgi-bin/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n9http://www.tacentral.com/erebuni/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Erebuni
prop-hu:alapítóNeve
dbpedia-hu:I._Argisti
Subject Item
dbpedia-hu:I._Argisti
rdf:type
n8:Agent wikidata:Q24229398 dbo:Agent wikidata:Q215627 n8:NaturalPerson schema:Person dbo:Person dbo:Monarch wikidata:Q116 foaf:Person wikidata:Q5 owl:Thing
rdfs:label
I. Argisti
owl:sameAs
freebase:m.06zsm_
dct:subject
n5:Az_i._e._9._században_született_személyek n5:Urartu_királyai n5:Az_i._e._8._században_elhunyt_személyek
dbo:wikiPageID
943072
dbo:wikiPageRevisionID
19679742
dbo:wikiPageExternalLink
n9:urartu.asp n11:armenica.cgi%3F276692781438217=1=2=0=Armenia=nada=1=3=A n12:van_tushpa.html
foaf:name
királya I. Argisti
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Idézet n7:Cite_book n7:ISBN n7:Uralkodó_infobox n7:Urartu_királyai n7:Urartu_királya n7:Portál
prop-hu:edition
2
prop-hu:előd
dbpedia-hu:Menua
prop-hu:előző
dbpedia-hu:Menua
prop-hu:first
Michael
prop-hu:gyermekei
dbpedia-hu:II._Szarduri
prop-hu:isbn
700714529
prop-hu:kép
Argishti I.jpg
prop-hu:képaláírás
Argisti képmása
prop-hu:következő
dbpedia-hu:II._Szarduri
prop-hu:last
Chahin
prop-hu:location
Richmond
prop-hu:megnevezés
királya
prop-hu:nyughelye
dbpedia-hu:Tuspa
prop-hu:név
I. Argisti
prop-hu:origyear
1987
prop-hu:pages
77
prop-hu:publisher
Curzon Press
prop-hu:születésiHely
dbpedia-hu:Tuspa
prop-hu:title
The Kingdom of Armenia: A History
prop-hu:uralkodásKezdete
i. e. 785
prop-hu:uralkodásVége
i. e. 763
prop-hu:utód
dbpedia-hu:II._Szarduri
prop-hu:year
2001
prop-hu:állam
Urartu
prop-hu:édesanya
Tariria
prop-hu:édesapa
dbpedia-hu:Menua
prop-hu:évek
i. e. 785 – i. e. 763
dbo:abstract
I. Argisti ( Argišti, örmény Արգիշտի, Aɹgiʃti, Aɹkiʃdi, az asszír forrásokban Argišti vagy Argištu, ur. i. e. 785 – i. e. 763) Urartu királya, Menua király és Tariria királyné fia. Jelentős uralkodó, mind politikai, hadászati és építészeti szempontból. Nem sokkal trónra lépése után megalapította az ősi közelében Erebuni várát, amely ma Örményország fővárosa, Jereván. Szintén ő alapította (ma Armavir) erődjét, i. e. 776-ban ugyanezen a környéken. Folytatta apja hódító politikáját. Mind északon, mind nyugaton további területeket vett birtokba. Északon elérhette a Szeván-tó mellékét is, az általa alapított erődök valószínűleg a határvédelmet szolgálták. Első hadjáratában megismételte Menua vezetett hadjáratát, és ezúttal már nem elégedett meg az adók szedésével, hanem a terület Urartu része lett. Ezután Kolkhisz (Kulḫa) déli határai mentén tovább haladva a Kuras völgyébe is behatolt, majd az Araksz völgyén keresztül tért haza. Ekkor alapította az Araksz bal partján Argistihinili erődjét, amely az északi hódítások új közigazgatási központja lett. Már a következő hadászati szezonban Anatólia felé vonult, és elfoglalta Melíd (később Meliténé, ma Malatya) városát. Nyugaton és délnyugaton elérte az észak-szíriai peremvidéket, ahol az újhettita királyságok legjelentősebbjének, Hattinak szomszédja lett. Ettől kezdve Argisti évkönyvei szinte minden évben arról tudósítanak, hogy „kivonultam Ḫati országa ellen”. Urartu előtt megnyílt a lehetőség arra, hogy kijáratot szerezzen a Földközi-tengerhez, ezzel a többi környékbeli újhettita állam, így Gurgum, Kumaha és Supria is célponttá vált. Keleten Mada fejedelemségével is érintkezésbe került, az itt lakó médek valószínűleg adót fizettek neki. I. e. 774-ben a völgyében ütközött meg az asszírokkal, azaz mélyen behatolt Mezopotámiába, ekkor tulajdonképpen babiloni területen járt. Mindezek a hódítások folytonos konfrontációt teremtettek Asszíriával, de az asszírok egyelőre nem bírtak el a friss erejű új nagyhatalommal. I. e. 785-ben vagy 784-ben Sammuramat királyné seregei támadták eredménytelenül. I. e. 781-től i. e. 778-ig, majd i. e. 776-ban, i. e. 774-ben és i. e. 766-ban is háborúban állt Asszíria és Urartu, de minden összecsapás urartui győzelemmel végződött. Egyetlen csatát nyertek csak az asszírok – már ha hinni lehet asszír tábornok barszipi feliratának. Ez a felirat azonban legalább részben biztosan őszinte: „[Argisti?] akinek a neve ugyanolyan szörnyű, mint egy rettenetes vihar, akinek hatalma mérhetetlen, aki nem hasonlítható össze bármelyik előző [királlyal?]” – Turtan Samsiluh Argisti azonban átvette az asszír mintájú deportálási gyakorlatot a meghódított területeken, ami már több lázadáshoz is vezetett. Argisti idején ezek még nem jártak különösebb eredménnyel, de fia, II. Szarduri uralkodásának második felére katasztrofális következményei lettek a méd és gurgumi felkelésnek. Argisti hadjáratai nagy hadizsákmánnyal, és rengeteg rabszolga szerzésével jártak. A hadifogoly rabszolgák sorsa tulajdonképpen ismeretlen, a nemesség földbirtokain dolgozhattak, egy részüket talán letelepítette valahol, vagy az új erődök helyőrségeit szervezte meg belőlük, mint például Erebuniét, amely Jereván őse, a mai város keleti peremén fekvő Arinberd néven is ismert területen. Az is elképzelhető, hogy közvetlenül besorozott rabszolgákat a hadseregébe is. A hadseregben a meghatározó szerepet a harci szekér és a lovasság játszotta, amely az előkelőség, nemesség fegyverneme volt. A szabad parasztok a nagyobb számosságú, de kevésbé ütőképes gyalogságot alkották. A parasztkatonák is kaphattak rabszolgát, de jellemző volt, hogy közösségileg birtokolták a munkaerőt, egyes törzsek, nemzetségek, falvak kaptak rabszolgákat. Az Argisti által sziklába vésetett a kor jelentős dokumentuma, az egyik leghosszabb összefüggő ókori keleti sziklafelirat. A szöveget a tuspai függőleges sziklák egyikére vésték fel.
dbo:parent
dbpedia-hu:Menua
dbo:placeOfBurial
dbpedia-hu:Tuspa
dbo:predecessor
dbpedia-hu:Menua
dbo:state
dbpedia-hu:Urartu
dbo:successor
dbpedia-hu:II._Szarduri
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:I._Argisti?oldid=19679742&ns=0
dbo:wikiPageLength
6604
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:I._Argisti
Subject Item
dbpedia-hu:II._Szarduri
prop-hu:előd
dbpedia-hu:I._Argisti
prop-hu:előző
dbpedia-hu:I._Argisti
prop-hu:édesapa
dbpedia-hu:I._Argisti
dbo:parent
dbpedia-hu:I._Argisti
dbo:predecessor
dbpedia-hu:I._Argisti
Subject Item
dbpedia-hu:Menua
prop-hu:gyermekei
dbpedia-hu:I._Argisti
prop-hu:következő
dbpedia-hu:I._Argisti
prop-hu:utód
dbpedia-hu:I._Argisti
dbo:successor
dbpedia-hu:I._Argisti
Subject Item
wikipedia-hu:I._Argisti
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:I._Argisti