This HTML5 document contains 35 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
schemahttp://schema.org/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n18http://www.ontologydesignpatterns.org/ont/dul/DUL.owl#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
dbpedia-pthttp://pt.dbpedia.org/resource/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
dbpedia-ithttp://it.dbpedia.org/resource/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
dbrhttp://dbpedia.org/resource/
wikidatahttp://www.wikidata.org/entity/
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Augustus_római_császár
prop-hu:gyermekei
dbpedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
Subject Item
dbpedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
rdf:type
wikidata:Q5 schema:Person wikidata:Q215627 dbo:Agent n18:NaturalPerson n18:Agent foaf:Person dbo:Person owl:Thing wikidata:Q24229398
rdfs:label
Iulia Caesaris (i. e. 39)
owl:sameAs
freebase:m.06fnww
dct:subject
n4:I._e._39-ben_született_személyek n4:Iulius–Claudius-dinasztia n4:Római_politikusok n4:Római_nők n4:14-ben_elhunyt_személyek
dbo:wikiPageID
31672
dbo:wikiPageRevisionID
20420357
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Nemzetközi_katalógusok n8:Jegyzetek n8:Nincs_forrás n8:Személy_infobox n8:Portál
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbr:Julia_Caesaris dbpedia-it:Giulia_maggiore dbpedia-pt:Júlia_Cesaris
dbo:abstract
Iulia Caesaris (Kr. e. 39. – Kr. u. 14.), ismertebb nevén az idősebb Iulia, Augustus római császár egyetlen gyermeke volt, annak második, Scriboniával kötött házasságából származott. Néhány nappal azután jött a világra, hogy apja elvált édesanyjától, hogy feleségül vehesse Livia Drusillát. Octavianus gondját viselte a gyermeknek, aki fontos szerepet játszott dinasztikus politikájában. 14 évesen Iuliát összeházasították unokatestvérével, az Octavia nagynénjétől származó Marcus Claudius Marcellusszal. A császár örököséül kiszemelt fiatalember azonban Kr. e. 23-ban, alig két évvel a házasságkötés után váratlanul elhunyt. Augustus ekkor kiváló hadvezéréhez és jó barátjához, Marcus Vipsanius Agrippához adta leányát. Julia Kr. e. 21-ben kötött második házassága bővelkedett a gyermekáldásban. Öt gyermeke született: Vipsania Julia, az idősebb Agrippina (Caligula császár édesanyja), Lucius Caesar, Gaius Caesar és az Agrippa Kr. e. 12-ben bekövetkezett halála után született Postumus Agrippa. Augustus személyesen felügyelte a gyermekek neveltetését, Gaiust és Luciust pedig még örökbe is fogadta. Noha Agrippa volt a családfő (pater familias), Augustus óriási befolyással volt a családra. A császár családjának a római erények mintapéldáinak kellett lenniük: lányát és lányunokáit a szerénység és szemérem megtestesítőivé faragta – egyszerűen öltözködtek, napjaikat a háztartás vezetésével, fonással és szövéssel töltötték. Agrippa halála után Augustus mostohafia, Tiberius lett az új örökösjelölt. Hogy pozícióit megerősítse, Tiberius kénytelen volt elválni hőn szeretett feleségétől, hogy elvegye az immár másodszorra is megözvegyült Juliát (Kr. e. 11.). Házasságuk kezdettől fogva boldogtalan volt, már csak azért is, mert – csakúgy, mint Agrippa idejében – Julia több szeretőt tartott. Az sem segített, hogy a pár közös gyermeke nem sokkal születése után meghalt (Kr. e. 10.). A megkeseredett Tiberius végül Kr. e. 6-ban Rodoszra vonult vissza. A régi erkölcsök feltámasztásán munkálkodó Augustus sem térhetett napirendre lánya kicsapongásai felett: Iuliát Kr. e. 2-ben házasságtörés vádjával elfogták. Tiberius nyomban elvált tőle, Augustus pedig lánya kivégzését fontolgatta. Végül a senatus elé vitte az ügyet, amelynek döntése értelmében Juliát öt évre száműzték egy kis szigetre (Pandataria), ahol rendkívül mostoha körülmények között kellett élnie. Édesanyja, Scribonia mindvégig mellette maradt. Öt év után Juliát visszaengedték Itáliába, ám a császári családba sohasem fogadták vissza és Rhegium (ma Reggio Calabria) városát sem hagyhatta el. Augustus sosem bocsátott meg neki: még azt is megtiltotta, hogy mauzóleumába helyezzék el a holttestét. A császárt Tiberius követte a trónon, aki gyorsan meg akart szabadulni a gyűlölt nőtől, ezért kegyetlen bánásmódot írt elő részére. Tacitus szerint a meggyötört Julia végül éhenhalt. Iuliát éles nyelvéről és elméjéről ismerték. Egyesek szerint szexuális kicsapongásai egy nagyobb terv részei voltak, mely szerint lojális követőket kívánt szerezni apja megbuktatásához. Eszerint Augustus nem is erkölcstelen életmódja miatt száműzte, hanem mert potenciális veszélyforrást jelentett hatalmára nézve.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)?oldid=20420357&ns=0
dbo:wikiPageLength
5658
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
Subject Item
dbpedia-hu:Tiberius_római_császár
prop-hu:házastárs
dbpedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
dbo:spouse
dbpedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
Subject Item
wikipedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Iulia_Caesaris_(i._e._39)