This HTML5 document contains 14 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Japán_alkotmánya
rdfs:label
Japán alkotmánya
owl:sameAs
freebase:m.0gy8b
dct:subject
n6:Japán_történelme n6:Alkotmányok n6:Kormányzat_Japánban
dbo:wikiPageID
738667
dbo:wikiPageRevisionID
22479309
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Magyaros n8:ISBN
dbo:abstract
A Meidzsi császár által adományozott 1868-as első japán alkotmány (szeitaiso) létrehozta a nagy államtanácsot, vagyis az első polgári politikai testületet, és elvben a kétkamarás parlamentet is, ez azonban csak a másodikkal valósult meg. Az 1889-es, Itó Hirobumi irányításával kidolgozott 'Japán birodalom alkotmánya' (Dai Nippon teikoku kempó), amely 1947. május 2-ig maradt érvényben, porosz és osztrák jogtudósok keze nyomát viselte magán. Kimondta, hogy a birodalmat „a császárok mindörökre megszakíthatatlan sora” irányítja, de a parlament és a miniszterek tanácsának egyetértése mellett; a kormány a császárnak és nem a parlamentnek felelős; a bírói testület független, de a bírókat az igazságügy-miniszter nevezi ki; a polgárok elidegeníthetetlen, bár törvények által korlátozható jussa a habeas corpus, az otthon és a tulajdon szentsége, a szólás- és vallásszabadság. A császári felségjog és a parlamentáris kormányzat ellentmondásosságát fel nem oldó s így többféle lehetséges értelmezést nyújtó Meidzsi-kori alkotmány a 20. század első felében nagyban hozzájárult az ország belpolitikájának alakulásához, főleg mivel a hadsereg fölött a kabinetnek semmiféle hatalmat nem biztosított. Japán mai alkotmánya, a Nihonkoku kempó (日本國憲法) 1947. május 3-án lépett érvénybe. Ellenzői amerikai alkotmánynak csúfolják, mert nagyrészt Douglas MacArthur vezérkarának (SCAP) kormányzati részlege állította össze, s csak azután fordították japánra, mindazonáltal a japán nép és politika azóta is nagyjában-egészében egyöntetűen elfogadja és helyesli. A korabeli japán vezetők legjelentősebb hozzájárulása az volt, hogy a parlament ne egy-, hanem kétkamarás legyen. Leghíresebb paragrafusai és pontjai leszögezik, hogy „a császár az állam és a népegység jelképe, pozíciója a népakaratból ered, mert a felségjogokat a nép birtokolja”, valamint hogy „a japán nép mindörökre lemond a hadviselés szuverén jogáról”, s e végből „semminő szárazföldi, tengeri és légi haderőt nem tarthat fenn”. Előbbibe (ami nem más, mint a császár isten voltának eltörlése) Hirohito utódai nevében is belenyugodott, utóbbi pedig kétségessé teszi a Japán Önvédelmi Haderő létének alkotmányosságát, ám ez ügyben az alkotmánybírósági szerepet is betöltő Legfelsőbb Bíróság eleddig a baloldali politikai erők nyomása ellenére sem volt hajlandó állást foglalni. Egyebekben az alkotmány tökéletesen megfelel a nyugati demokratikus elveknek, noha az amerikai megszállás vége, vagyis 1952 óta az egymást követő kormányok úgy értelmezték, hogy a parlament bizalmatlansági indítvány nélkül is feloszlatható, amit (a konzervatív Liberális Demokrata Párt mindenkori érdekeinek megfelelően) többször meg is tettek. Május 3., az alkotmány ünnepe állami ünnep Japánban.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Japán_alkotmánya?oldid=22479309&ns=0
dbo:wikiPageLength
3339
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Japán_alkotmánya
Subject Item
wikipedia-hu:Japán_alkotmánya
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Japán_alkotmánya