This HTML5 document contains 43 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n12http://www.bodpetertk.ro/konyvtar/Jegyzetek_I_TAV/
n7http://www.gebaerdenschrift.de/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n9https://web.archive.org/web/20011005193846/http:/www.ethnologue.com/
n10http://www.deaflibrary.org/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n11http://www.nyest.hu/hirek/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n18http://sandlersignlab.haifa.ac.il/pdf/
n17https://web.archive.org/web/20080406010302/http:/en.wikipedia.org/wiki/Image:
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n32https://web.archive.org/20081002002217/homepage.mac.com/noula/ling/
n13https://web.archive.org/web/20060903131510/http:/clerccenter.gallaudet.edu/Literacy/MSSDLRC/clerc/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n30http://www.ethnologue.com/
n14https://web.archive.org/web/20090718001515/http:/www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9952/jelbeszed/
n25http://www.hallatlan.hu/
n21https://web.archive.org/20040419073835/homepage.mac.com/trevor.a.johnston/
n31http://www.sil.org/silesr/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n16http://www.signwriting.org/
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n33https://web.archive.org/web/20060811122640/http:/members.ozemail.com.au/~gamgee/
n6http://www.c3.hu/~sinoszib/
n34https://web.archive.org/20081002002218/homepage.mac.com/noula/ling/
n8http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/magyar-neprajz/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n24https://web.archive.org/web/20120630030655/http:/www.valtozovilag.hu/vvm/
n29https://web.archive.org/web/20061001230017/http:/www.arts.u-szeged.hu/nydi/
n20http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Jelnyelv
rdfs:label
Jelnyelv
owl:sameAs
freebase:m.06x0q
dct:subject
n20:Nyelvek n20:Halláskárosodás
dbo:wikiPageID
26240
dbo:wikiPageRevisionID
23567723
dbo:wikiPageExternalLink
n6:jelny.htm n7: n8:magyar-neprajz-081201-33 n9:web.asp n10:asl.html n11:ugyanugy-kepzi-az-agy-a-jelnyelvet-mint-a-beszelt-nyelvet n13: n14:amagyar.htm n16: n17:Hallatlan_article_final_Grazyna_Krzywkowska_2006.pdf n18:Sign%20Language%20Phonology%20OEL.pdf n12:Gyogypedagogia.doc n21:dissertation.htm n24:Jelbeszed.htm n25: n29:ketkezes2.doc n30:show_family.asp%3Fsubid=90503 n31:abstract.asp%3Fref=2005-026 n32:1991a-class.pdf n30:show_family.asp%3Fsubid=90008 n33:writing_handtalk.html n34:1980a-glottogenesis.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Halott_link n5:ISBN n5:Commonskat n5:Pl n5:Jegyzetek n5:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n12:Gyogypedagogia.doc
dbo:abstract
A jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet a hivatalos nyelv szintjére emelte Magyarországon. Bizonyított, hogy a jelnyelvnek is van egy sajátos hangtana, alaktana és mondattana. Általában az adott nyelv nyelvtani sajátosságai jellemzik a jelnyelvet. Szókincse pontos nyelvtani szabályok szerint rendeződik, így annak nyelvjárásai is lehetnek. Tanulásának nehézségei összemérhetők a hangzó nyelvekével. A jelelés előnyös a perifériás látásra és a reakcióidőre. Téves feltételezés, hogy a jelnyelv nemzetközi. Valójában minden országnak van egy sajátos jelnyelve, amelyet elsősorban a siketek használnak. Tehát a siketek nem ugyanazt a jelnyelvet használják Németországban, mint mondjuk Magyarországon. Igaz, hogy vannak hasonló jelek egyes jelnyelvekben.Létezik azonban egy mesterségesen kialakított jelnyelv is, a Gestuno nyelv, amely éppoly nehezen tud teret nyerni, mint az eszperantó. Egy másik tévhit szerint a jelnyelv a gesztusok természeténél fogva lassabb, mint a beszéd. A kézmozgás ugyan valóban lassabb, mint az artikulációs mozgás, de a minden szinten jelen lévő egyidejűségnek köszönhetően a jelelés és a beszéd tempója közel azonos, nem ritka eset az sem, hogy a jelelés gyorsabb. A jelelésnek természetesen vannak szabályai: * törekedni kell a jel pontos kivitelezésére, * fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás. Szokás, hogy a jelelők, hallók és siketek egyaránt, a jobb megértés érdekében néma artikulációval kísérik jelelésüket. Ennek szabályai: * a megszokottnál lassabb beszédtempóra van szükség, * vigyázni kell, nehogy a túlartikulálás hibájába essünk, * mindig a jelelést kísérő beszédről lehet csak szó. Erről a szokásról eltérőek a vélemények. Az ellenvélemények szerint mivel a hangzó nyelv és a jelnyelv szórendje különböző, ezért a jeleléssel együtt artikuláló egyén az egyik nyelvet törni fogja. A siketek nem mindig tátognak, amikor egymással beszélgetnek, és beszédzavarok esetén is értelmezhetetlenné válhat a szájkép, vagy a néma jelelő nem képes szavakat formálni a szájával. Asperger-szindrómás, autista jelelőkkel is előfordul, hogy nem tudnak egyszerre jelelni és tátogni. A jelnyelv éppen olyan verbális kommunikációs eszköz, mint a hangzó nyelv. Ezért használata nem nevezhető mutogatásnak: egy önálló nyelvről van szó. Nem „mutogatunk”, hanem jelelünk! Egyes elméletek szerint a jelnyelveknek az emberi nyelv kialakulásában is szerepük volt. Ezek szerint az első nyelvek jelnyelvek voltak. Az elmélet felveti azt a kérdést, miképp tért át az ember a beszédre.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Jelnyelv?oldid=23567723&ns=0
dbo:wikiPageLength
35468
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Jelnyelv
Subject Item
dbpedia-hu:Jelelés
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Jelnyelv
Subject Item
dbpedia-hu:Siketnéma_jelbeszéd
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Jelnyelv
Subject Item
wikipedia-hu:Jelnyelv
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Jelnyelv