This HTML5 document contains 39 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n16http://suli.hemaka.org/download.php%3Ffname=./Kemia/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n17http://www.chem.science.unideb.hu/Oktatas/TKBE0141/
n10http://www.szie-online.hu/component/option,com_docman/task,doc_download/gid,497/Itemid,78/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n9http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n7https://web.archive.org/web/20091122105429/http:/www.chem.science.unideb.hu/Oktatas/TKBE0141/
n11http://suli.hemaka.org/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Kolligatív_sajátság
rdfs:label
Kolligatív sajátság
owl:sameAs
freebase:m.02bph2
dct:subject
n15:Fizikai_kémia
dbo:wikiPageID
177512
dbo:wikiPageRevisionID
22954811
dbo:wikiPageExternalLink
n7:TKBE0141Eload2.pdf%7Carchivedate=2009-11-22 n10:%7Ctitle=Elegyek%7Caccessdate=2010-04-11%7Cformat=pdf%7Cpublisher=Szent n11:download.php%3Ffname=.%2FKemia%2FVII%20-%20Hig%20oldatok%20torvenyei.doc n10: n16:VII%20-%20Hig%20oldatok%20torvenyei.doc%7Ctitle=H%C3%ADg n17:TKBE0141Eload2.pdf%7Ctitle=Bevezet%C3%A9s
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n9:Halott_link n9:Cite_book n9:Portál n9:Cite_web
prop-hu:author
P. W. Atkins dbpedia-hu:Veszprémi_Tamás
prop-hu:chapter
7 5
prop-hu:date
2019
prop-hu:edition
második, javított kiadás
prop-hu:isbn
963 978
prop-hu:location
Budapest
prop-hu:pages
p. 179–185 p. 166–173
prop-hu:publisher
Akadémiai kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
prop-hu:title
Fizikai kémia I. Általános kémia
prop-hu:url
n10: n11:download.php%3Ffname=.%2FKemia%2FVII%20-%20Hig%20oldatok%20torvenyei.doc
prop-hu:year
1998 2008
dbo:abstract
A többkomponensű anyagi rendszerek sajátságait a rendszer alkotóinak anyagi minőségén túl az állapotjelzők – nyomás, hőmérséklet, térfogat és összetétel – határozzák meg. Van a tiszta anyagoknak azonban néhány olyan sajátsága, amelynek az értéke független a másik komponens anyagi minőségétől, kizárólag annak a koncentrációjától (vagyis a kétféle anyag részecskeszámának az arányától) függ. Ezeket a sajátságokat gyűjtőnéven kolligatív sajátságoknak nevezzük. E sajátságok a vizes és nem vizes oldatok, valamint fém- és sóolvadékok oldószerére vonatkoznak, vagyis a tiszta anyagok az ilyen összetett rendszerekben oldószerként vannak jelen. Az alábbi kolligatív sajátságok ismeretesek: Gőznyomáscsökkenés: ΔpFagyáspontcsökkenés: ΔmTForráspont-növekedés: ΔbTOzmózisnyomás: π A sajátságokat más néven „híg oldatok törvényének” nevezzük, arra utalva, hogy a törvény érvényessége csak a híg oldattartományban teljesül, töményebb oldatok esetében nagyobb eltérés mutatkozik a kísérleti és a számított adatok között. A jelenségek oka közös, nevezetesen az, hogy egy tiszta anyag – mint oldószer – kémiai potenciálja lecsökken, ha benne bármilyen más anyagot oldunk. Oldódás során az oldószer molekulái kölcsönhatásba lépnek az oldott anyag részecskéivel. Ha az oldat képződése, azaz az oldódás önként végbemenő folyamat, akkor ez az új kölcsönhatás – a részecskék vonzzák egymást – nagyobb, mint az oldószer-oldószer molekulák közötti vonzóhatás, tehát az oldott anyag csökkenti az oldószer aktivitását, azon keresztül a kémiai potenciálját. A híg oldatok törvénye a tiszta anyagok fázisdiagramján szemléltethetők. A fázisdiagram az anyag stabilis fázisainak (s – szilárd, l – folyékony, g – légnemű) a területét mutatja a nyomás és a hőmérséklet függvényében A mellékelt ábra egy oldószer és egy oldat fázisdiagramját szemlélteti. Gőznyomáscsökkenés: Δp Az ábrán látható, hogy az oldat gőznyomása (p) ugyanazon a hőmérsékleten mindig kisebb, mint a tiszta oldószeré (po). A gőznyomáscsökkenés nagysága a levezethetően az oldott komponens móltörtjével (xB) egyenesen arányos:Δp = po – p = poxB . Fagyáspontcsökkenés: ΔmT Oldat esetében a tiszta oldószerhez viszonyítva az egyensúlyi hármaspont a kisebb hőmérséklet felé eltolódik. Ennek a nagysága az oldott komponens molalitásával (mB) egyenesen arányos, az arányossági tényező az oldószer anyagi állandója az ún. molális fagyáspontcsökkenés vagy krioszkópos állandó (ΔmTm): ΔmT = ΔmTm mB Forráspont-emelkedés: ΔbT Oldat esetében a tiszta oldószerhez viszonyítva az egyensúlyi forráspont megnő. Ennek a nagysága az oldott komponens molalitásával (mB) egyenesen arányos, az arányossági tényező az oldószer anyagi állandója az ún. molális forráspont-növekedés vagy ebullioszkópos állandó (ΔbTm): ΔbT = ΔbTm mB Ozmózisnyomás: π Ha egy oldat és egy cB koncentrációjú oldat féligáteresztő hártyán keresztül érintkezik egymással, akkor önként olyan folyamat játszódik le, hogy a koncentráció kiegyenlítődjék. E folyamat hajtóerejét jellemzi az ozmózisnyomás, amelynek értéke:π = cBRT, ahol R az egyetemes gázállandó.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Kolligatív_sajátság?oldid=22954811&ns=0
dbo:wikiPageLength
5536
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Kolligatív_sajátság
Subject Item
wikipedia-hu:Kolligatív_sajátság
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Kolligatív_sajátság