This HTML5 document contains 19 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/065/
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Litván_irodalom
rdfs:label
Litván irodalom
dct:subject
n11:Irodalom_nyelv_szerint
dbo:wikiPageID
1323129
dbo:wikiPageRevisionID
21201788
dbo:wikiPageExternalLink
n12:pc006522.html%235
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Horror n4:Pallas n4:Forrásjelzés-Pallas n4:Portál n4:Európai_irodalom n4:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:url
n12:pc006522.html%235
prop-hu:szócikk
Litván nyelv és irodalom
prop-hu:elérésIdeje
2015-10-06
dbo:abstract
1. A porosz (ó-porosz) nyelv, mely a XVII. sz.-ig teljesen kihalt; az Alsó-visztula (Thorntól lefelé) és a Niemen közt beszélték, s nyelvemlékeiből két káté (1545) s egy Enchiridion (1561) maradt fenn, melyeket Nesselmann (Die Sprache der alten Preussen an ihren Überresten erläutert, Berlin 1845) adott ki, meg egy német-porosz szótár a XV. sz. elejéről (Königsberg 1868). A porosz nyelv szókincsét is Nesselmann adta ki: Thesaurus linguae Prussicae (Berlin 1873). 2. A szorosabb értelemben vett litván nyelv, melyet a Polangentől Labiaun és Grodnón keresztül Dünaburgig húzott vonal meg Kurföld D-i határa által bezárt területen beszéltek. A nyelvnek több tájszólása volt, melyek közt a D-i volt a porosz-litvánok irodalmi nyelve. A L. mint irodalmi nyelv először csak a XVI. sz.-ban mutatkozik be, s a legrégibb könyv egy 1547-ből való káté. A L. tudományos ismertetését legjobban megirta Schleicher: Handbuch der Lit. Sprache (Prága 1856-57); legjobb szótárát Kurschat szerkesztette: Wörterbuch der Litauischen Sprache (Halle 1870-83); a régibb nyelvemlékeket újból kiadta Bezzenberger: Litauische und lettische Drucke des XVI. u. XVII. Jahrh. (Göttinga 1874-1884); ugyanő irta még: Beiträge zur Gesch. der Lit. Sprache (u. o. 1877) és Litauische Forschungen (u. o. 1882). A népies litván irodalom maradványai a következő művekben vannak összegyüjtve: Dainos od. lit. Volkslieder (Berlin 1843); Nesselmann, Lit. Volkslieder (u. o. 1853); Juszkiewiez, Lietuviskos dainos (Kazan 1880-82); u. az, Lietuviskos svotbines dainos (Petersburg 1883); Schleicher, Litauische Märchen, Sprichworte, Rätsel u. Lieder (Weimar 1857); Leskien és Brügmann, Litauische Volkslieder u. Märchen (Strassburg 1882). A litvánok egyetlen, említésre érdemes költője Donalitius Keresztély (l. o., Nagy Lexikon V. köt.) volt. 3. A lett nyelv (l. o.), mely a három nyelv közt a legifjabb s körülbelül oly viszonyban áll a litván nyelvhez, mint az olasz a latinhoz.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Litván_irodalom?oldid=21201788&ns=0
dbo:wikiPageLength
2234
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Litván_irodalom
Subject Item
wikipedia-hu:Litván_irodalom
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Litván_irodalom