This HTML5 document contains 12 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n10http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/magyarorszag/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/kiadvanyok/tilia/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Láperdők_és_lápcserjések
rdfs:label
Láperdők és lápcserjések
dct:subject
n8:Magyarország_növénytársulásai n8:Erdőtársulások
dbo:wikiPageID
657920
dbo:wikiPageRevisionID
17704954
dbo:wikiPageExternalLink
n10:ch02s12.html n11:Tilia_14.pdf
dbo:abstract
A lápok jellegzetes atlanti-boreális élőhelyek. Hazánkban a hűvösebb, csapadékosabb dombvidékeken és az Alföld peremvidékein (Belső-Somogy, Dráva-sík, Felső-Tisza vidéke, Hanság, Szigetköz) fordulnak elő. Egykori kiterjedésük 40 000 hektár körül lehetett, mára alig 2000 hektárnyi maradt. A láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al. 1946) növénytársulástani osztályába a tenyészidő nagy részében vízzel borított, azonális cserje- és erdőtársulásokat sorolunk. Talajukban több a tápanyag, mint a öntéstalajai, alattuk gyakran sás-, ritkábban mohatőzeggel, az altalajban olykor vízzáró réteggel. A talajvíz évszakos fluktuációja miatt gyakori a (a szürkeagyag kiválása) és a vaskiválás. A területet tavasszal–nyár elején elöntő vízben a felszíni lebegőhínárok növénytársulásai dominálnak. Miután a nyár közepén visszahúzódik a víz, a talaj felső rétege átszellőzik. Ahogy az ammónia elkezd nitráttá oxidálódni, a talajban nitrogéntúlkínálat jelenik meg, és ezt a leggyorsabban a nedves termőhelyek (Bidentetalia tripartiti) növényei használják ki. A természetközeli állományok a síklápok, nádasok és magassásosok növényei társulnak a láperdők növényeivel. Külön élőhelytípusként tárgyaljuk az ingólápokat, amelyeknek nincs valódi talajuk, hanem a lápi cserjék és fák a nád, a gyékény vagy a vízen lebegő rizómarendszerén és gyökérszövedékén felhalmozott hínárhordalékon és más elhalt növényi törmeléken telepszenek meg. Az ilyen aljzaton kialakuló lebegő lápcserjések és cserjeerdők gyepszintje többnyire gyér, mohaszintjében pedig igen gyakran tőzegmohák nőnek. Az osztálynak Magyarországon előforduló növénytársulásainak rendszertani besorolása nem egyértelmű: egyes szerzők (pl. Mucina et al., 1993) az osztályt két társulástani rendre bontják: * (Salicetalia auritae) Doing, 1962; * (Alnetalia glutinosae) Tx., 1937. Az alábbiakban Borhidi (2007) és Kevey (2008) nyomán egyetlen társulástani rendet ismerünk el: láperdők és lápcserjések (Alnetalia glutinosae) Tx., 1937, és ebben Kevey (2008) értelmében négy társuláscsoportot különböztetünk meg: * éger- és kőrislápok (Alnion glutinosae) Malcuit, 1929 és * (Salicion cinereae) T. Müller & Görs ex Passarge 1961. * Kevey, 2008 * (Molinio – Alnion glutinosae) Kevey, 2008
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Láperdők_és_lápcserjések?oldid=17704954&ns=0
dbo:wikiPageLength
5136
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Láperdők_és_lápcserjések
Subject Item
wikipedia-hu:Láperdők_és_lápcserjések
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Láperdők_és_lápcserjések