This HTML5 document contains 27 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
n14http://www.mech.uni-miskolc.hu/education/notes/
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n6https://web.archive.org/web/20060903194107/http:/documents.wolfram.com/applications/structural/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n10http://
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Mechanikai_feszültség
rdfs:label
Mechanikai feszültség
owl:sameAs
freebase:m.026w02
dct:subject
n4:Fizikai_mennyiségek n4:Anyagvizsgálatok n4:Rugalmasságtan
dbo:wikiPageID
91322
dbo:wikiPageRevisionID
23017153
dbo:wikiPageExternalLink
n6:AnalysisofStress.html n10:www.ihsesdu.com n14:SziltanFejezet1.pdf
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Halott_link n11:ISBN n11:Cite_book
prop-hu:date
2018
prop-hu:first
Károly
prop-hu:isbn
963
prop-hu:last
Nagy
prop-hu:location
Budapest
prop-hu:publisher
Tankönyvkiadó
prop-hu:title
Elméleti mechanika
prop-hu:url
n14:SziltanFejezet1.pdf
prop-hu:year
1989
dbo:abstract
Mechanikai feszültség (jele σ) mechanikai, szilárdságtani mennyiség. Egyszerű esetben, tiszta húzásra vagy nyomásra az erő és a rá merőleges keresztmetszet hányadosaként számítható: Hajlítás esetén a keresztmetszetben ébredő húzó vagy nyomófeszültség: (SI-mértékegysége a Pa, amely igen kicsi mértékegység, ezért a mérnöki gyakorlatban a MPa-t, vagy GPa-t érdemes használni, de használatos az SI bevezetése idején átmenetileg értelmezett N/mm² is). A képletben M a hajlítónyomaték, I a keresztmetszet másodrendű nyomatéka, z a semleges száltól való távolság. A W Widerstandsmoment a németből származik. Magyarul K keresztmetszeti tényező néven ismerjük. Általánosabb definíció: mechanikában a feszültség egy testen belüli felületegységre jutó megoszló erő, mely a külső erőhatásokkal tart egyensúlyt. A feszültség másodrendű szimmetrikus tenzor mennyiség és így a térben hat független komponenssel lehet leírni. Egyszerűsített feltevésekkel a feszültséget gyakran térbeli vektorként írják le, ez a mérnöki számításoknál használatos. A feszültségnek csak a van fizikai jelentése, és így szigorúan véve matematikai absztrakció, melyet a következő egyenlettel definiálnak: Itt a fajlagos nyúlás, amely fizikailag mérhető mennyiség. A feszültségtenzort az alábbi egyenlettel lehet definiálni: ahol az erő egy kis felületelemen, ahol az 1,2,3 index az x,y, és z tengelynek felel meg, a felület vektor pedig vektor, mely merőleges a felületelemre, abszolút értéke pedig a terület nagyságával egyenlő. A feszültség tengelyirányban terhelt vékony rúd esetében a rúdra ható erő és a rúd keresztmetszetének hányadosaként számítható. Síkbeli terhelés vagy térbeli terhelés esetén a feszültséget pontosabban kell definiálni. Egy test belsejében egy P ponton keresztül felvett kis dA felületre ható belső erőt három komponensre lehet bontani: egy merőleges a felületre, a másik kettő a síkkal párhuzamos és egymásra merőleges. A síkra merőleges komponens és a dA felület hányadosa a normális (húzó vagy nyomó) feszültség, melyet általában σ-val jelölnek, a párhuzamos komponensek és a dA felület hányadosa pedig a nyírófeszültségeket adja, melyeket általában τ-val jelölnek. Ezek a feszültségek átlagos feszültségek, ha a dA felület véges, ha azonban a dA zéróhoz tart, a hányadosok a P pont feszültségéhez tartanak. Általában a feszültség pontról pontra változhat, azonban néhány egyszerű esetben, például egy tengelyirányban terhelt körhenger esetében a feszültség állandó lehet. A fenti definíció szerint egy pontban a feszültség adott terhelés mellett attól függ, hogyan választjuk meg a síkot, melyet vizsgálunk. Szerencsére igazolható az egyensúlyi feltételekből, hogy bármely síkon ébredő feszültségek számíthatók három egymásra merőleges síkon ismert feszültségekből. A három egymásra merőleges síkot általában az x, y, és z tengelyre merőlegesen választjuk. Mivel mindegyik síkon három feszültség ébred, a feszültségi tenzornak kilenc komponense van, ezek teljesen leírják a pont feszültségállapotát. A Mohr-kör vagy a feszültségi tenzor transzformációjának segítségével a P ponton keresztül felvett tetszőleges síkban ébredő feszültségek kiszámíthatók. Feszültség folyadékban, gázban és szilárd testekben ébredhet. Nyugvó (ideális) folyadékokban és gázokban csak normális feszültség (nyomás) ébredhet. Reális folyadék áramlása közben nyíró feszültség is felléphet (viszkozitás). A nyomásnak irányultsága nincs, a feszültségnek viszont van. Azonban, a fizikai jelenséget tekintve értékük additív. A reológia tudományában még a nyugvó folyadéknál is értelmezünk feszültséget (ez a plasztikus határfeszültség). Szilárd testekben mind normális, mind nyírófeszültség ébredhet.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Mechanikai_feszültség?oldid=23017153&ns=0
dbo:wikiPageLength
11302
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Mechanikai_feszültség
Subject Item
wikipedia-hu:Mechanikai_feszültség
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Mechanikai_feszültség