This HTML5 document contains 38 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n9http://csillagaszat.uw.hu/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
n12http://www.matud.iif.hu/04jun/
n15http://www.solarviews.com/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n13https://web.archive.org/web/20091016191958/http:/www.nasa.gov/worldbook/
n8http://www.michaelschultz.de/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n18http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0901/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n17http://www.matud.iif.hu/09okt/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n14https://web.archive.org/web/20061012085357/http:/hirek.csillagaszat.hu/
n5http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n11http://science.nationalgeographic.com/science/space/
n16http://www.nineplanets.org/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n22http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Naprendszer
rdfs:label
Naprendszer
owl:sameAs
freebase:m.06p5g
dct:subject
n22:Naprendszer
dbo:wikiPageID
1429
dbo:wikiPageRevisionID
23733185
dbo:wikiPageExternalLink
n8:index_en.html n9:naprendszerunk.html n11:solar-system n12:004.html n13:index.html n14:naprendszer n15: n16: n18:kun.html n17:05.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n5:Naprendszer n5:E n5:Halott_link n5:Jegyzetek n5:Clear n5:Bővebben n5:Nemzetközi_katalógusok n5:Mp n5:Szám n5:Kiemelt n5:Commonskat n5:Portál
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n17:05.html
dbo:abstract
A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer, egyike a Tejútrendszer milliárd csillagrendszerének, amely galaxisunk Orion spirálkarjának nagyjából a felénél, a galaxis közepe és pereme között is hozzávetőleg félúton helyezkedik el. A Naprendszer határa a Naptól számított 8-10 billió km (kb. 1 fényév). A tudósok csak a XX. században jöttek rá, hogy a Naprendszernek nem a Kuiper-övnél van vége, hanem az Oort-felhőnél. A csillagászatban csillagrendszer alatt olyan rendszert értünk, amelyben egy vagy több csillag található, és amelyben más égitestek is keringenek. Tanulmányozásával elsősorban az égi mechanika foglalkozik. Jelen szócikk a Naprendszerről szól. Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszerünk középpontjában a Nap található. Csillagunk gravitációs térrészén belüli objektumok és kölcsönhatások összessége jelenti a Naprendszert. Központi csillagunk hozzávetőleg 4,6 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy hatalmas gázfelhő gravitációs összehúzódása nyomán. Nem sokkal később, már 4,567 milliárd évvel ezelőtt a csillagkeletkezésnél visszamaradt, a Nap egyenlítői síkjában lapos korongba rendeződött anyagból, a protoplanetáris korongból kialakultak az első kisbolygók, majd bolygók. A belső Naprendszerben négy kőzetbolygó (a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars), a külső Naprendszerben négy óriásbolygó (a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz) és az öt törpebolygó (Ceres, Pluto, Haumea, Makemake, Eris) alakult ki. A kőzetbolygók kérge szilikátos, a gázbolygók viszonylag kis szilárd magját hatalmas hidrogén–hélium légkör veszi körül, a törpebolygók összetétele jeges kőzet. A Naprendszerben a bolygókon kívül számos kisebb égitest is található. A legnagyobb számú égitest-populáció a két különálló övezetbe rendeződött aszteroidák családja. A belső aszteroidaöv a Mars és a Jupiter között, a külső, ún. Kuiper-öv pedig a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el ellipszis alakban keringve a Nap mint gyújtópont körül. Ezekben az övekben található öt olyan objektum, amelyek egy 2006-ban bevezetett égitesttípus ma ismert első tagjai, a törpebolygók. Hat bolygónak és három törpebolygónak természetes kísérői is vannak, ezeket holdaknak nevezzük. A holdakon kívül az óriásbolygók körül gyűrűk, gyűrűrendszerek keringenek. A rendszerben vannak szabadon keringő testek is, ezek az üstökösök, a kentaurok és a mindenütt jelenlévő bolygóközi por. Ezek zömének keringése merőben eltér a többi testétől: vagy elnyújtott ellipszispályákon, vagy az ekliptikáétól eltérő síkban mozognak. A Naprendszert teljesen betölti a napszél, a csillagunkból kiinduló folyamatos részecskeáramlás, amely kölcsönhatásba lép az égitestekkel, létrehozva az űridőjárást. A napszél egyben ki is jelöli a Naprendszer határait: hatása a tart, ahol más csillagok szeleinek sugárnyomása kiegyenlíti a napszél sugárnyomását. Ezt a határt tekintjük a Naprendszer határának, bár a rendszer gravitációs határa messzebbre tehető, hisz még a hozzávetőleg egy fényév távolságig terjedő Oort-felhő is ezen a határon belül van.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Naprendszer?oldid=23733185&ns=0
dbo:wikiPageLength
139907
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Naprendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Naprendszer-kutatás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Naprendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Bolygórendszer
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Naprendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Naprendszer_keletkezése
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Naprendszer
Subject Item
dbpedia-hu:Naprendszerkutatás
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Naprendszer
Subject Item
wikipedia-hu:Naprendszer
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Naprendszer