This HTML5 document contains 28 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n9http://physics.nist.gov/cuu/Constants/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
dbpedia-fihttp://fi.dbpedia.org/resource/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n10https://web.archive.org/web/20170906134148/http:/www.public.iastate.edu/~lhodges/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
n17https://web.archive.org/web/20121028071401/http:/ocw.mit.edu/courses/physics/8-01-physics-i-classical-mechanics-fall-1999/video-lectures/lecture-11/
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Newton-féle_gravitációs_törvény
rdfs:label
Newton-féle gravitációs törvény
owl:sameAs
freebase:m.01kffn
dct:subject
n7:Klasszikus_mechanika n7:Gravitáció
dbo:wikiPageID
979856
dbo:wikiPageRevisionID
23002786
dbo:wikiPageExternalLink
n9:index.html n10:Michell.htm n17:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n8:Jegyzetek n8:Fordítás n8:CitLib n8:Nemzetközi_katalógusok
dbo:wikiPageInterLanguageLink
dbpedia-fi:Painovoima
prop-hu:cím
The Construction of Modern Science: Mechanisms and Mechanics Fizika
prop-hu:isbn
9789630584876
prop-hu:kiadó
Cambridge University Press Akadémiai Kiadó Zrt.
prop-hu:szerző
Csákány Antal - Flórik György - Gnadig Péter - Holics László - Juhász András - Sükösd Csaba - Dr. Tasnádi Péter Richard S. Westfall
prop-hu:év
2011 1978
dbo:abstract
A Newton-féle gravitációs törvény szerint bármely két test kölcsönösen vonzza egymást. Két pontszerűnek tekinthető test között ez az erő egyenesen arányos a tömegek szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Newton a tapasztalati megfigyelésekből indukcióval levezetett összefüggést arányosság formájában fogalmazta meg és a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica művében publikálta 1687. július 5-én. Amikor a Royal Society előtt bemutatta könyvét, Robert Hooke azt állította, hogy Newton tőle vette át az inverz négyzetes törvényt. A klasszikus mechanikában ma használt összefüggés szerint a két pontszerű test közötti erőhatás a két testet összekötő egyenes mentén hat és nagysága: ahol: * F a gravitációs erő, * G a gravitációs állandó, * m1 az egyik test tömege, * m2 a másik test tömege * r a tömegek középpontja közötti távolság * F1 = F2 SI-mértékegységrendszer ben a mértékegységek: * F – Newton (N) * m1 és m2 – kilogramm (kg) * r – méter * G – ma elfogadott értéke: Newton maga nem írta fel így ezt az összefüggést, nem vezette be és nem is mérte meg a G értékét. Henry Cavendish brit fizikus 1798-ban állított össze először egy olyan kísérleti elrendezést, ami alkalmas lehetett a gravitációs állandó értékének meghatározására A Newton-féle gravitációs törvény formailag hasonlít a Coulomb-törvényhez, mely két töltött részecske közötti elektromos erőhatásról szól. Mindkettő inverz négyzetes törvény, ahol az erő fordítottan arányos a távolság négyzetével. A gravitáció jelenségének - az extrém sűrű és nagy tömegek esetén is érvényes - általánosabb leírását Albert Einstein általános relativitáselmélete adja, de a gyenge kölcsönhatások és a kis sebességű mozgások esetén a Newton-féle leírás is jól használható. Az általános relativitáselmélet határesetként visszaadja a Newton-féle gravitációs törvényt.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Newton-féle_gravitációs_törvény?oldid=23002786&ns=0
dbo:wikiPageLength
6763
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Newton-féle_gravitációs_törvény
Subject Item
wikipedia-hu:Newton-féle_gravitációs_törvény
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Newton-féle_gravitációs_törvény