This HTML5 document contains 27 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n10https://web.archive.org/web/20200209225651/https:/www.bga.de/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n9https://web.archive.org/web/20190403134248/https:/cdh.de/
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n11http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Németország_gazdasága
rdfs:label
Németország gazdasága
owl:sameAs
freebase:m.011bdg5v
dct:subject
n4:Németország_gazdasága
dbo:wikiPageID
121450
dbo:wikiPageRevisionID
22335148
dbo:wikiPageExternalLink
n9: n10:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n11:Lektor n11:Több_kép n11:Portál n11:Nincs_forrás
prop-hu:igazítás
right
prop-hu:kép
Arbeitslosigkeit 2012-10.png Kaufkraft Deutschland 2006.png
prop-hu:szélesség
185 183
prop-hu:irány
vízszintes
prop-hu:láblécIgazítás
left
prop-hu:szöveg
Egy főre jutó vásárlóőerő A regisztrált munkanélküliség
prop-hu:fejléc
Németország gazdasági térképei
prop-hu:fejlécIgazítás
center
dbo:abstract
A Német Szövetségi Köztársaság a világ negyedik vezető gazdasága. Lakosainak száma 82 millió. Az egy főre jutó bruttó nemzeti termék (GNP) értéke 47 200 (1999) német márka. A gazdasági növekedést és stabilitást a gazdaság globális orientációja, a nemzetközi munkamegosztás nyújtotta előnyök hasznosítása biztosítja. Az ország GDP-je 2000-ben +3,1%-kal haladta meg az előző évit. A foglalkoztatottság alakulása jelentős eltérést mutat a volt „keleti” és „nyugati” tartományok esetében. A munkanélküliek aránya az előző esetben 9% körüli, az utóbbiban 7%. A német vállalkozások teljesítményét és versenyképességét a nemzetközi piacokon megszerzett pozícióik fémjelzik. Németország – Kína után – a világ második számú exportőre. Közel 18%-os részesedésével a csúcstechnológiai termékek világkereskedelmében is kimagasló helyet foglal el. Németországban minden negyedik munkahely közvetlenül vagy közvetetten exportfüggő. A világkereskedelem 2/3-át lebonyolító 28 ország közül 15 számára Németország az első számú beszerzési forrás. Ugyanakkor a német piac a külföldi kereskedelmi és kooperációs partnerek számára is jó lehetőségeket kínál. Németország meghatározó szerepet játszik a magyar külkereskedelemben is. Kivitelünk 40%-a ezen a piacon talál vevőre – ennek fele Dél-Németországban (egyharmad részben Bajorországban, egyötöd részben Baden-Württembergben). Németország nem tekinthető „egységes” piacnak. A tartományok eltérnek egymástól a termelő ágazatok súlypontjai, valamint a külgazdasági nyitottság, exportfüggőség tekintetében. Az ipari vállalatok forgalmában a külkereskedelmi forgalom aránya (külgazdaság-függőség) Németország átlagában 33,1%. A legmagasabb a 16 tartomány közül – beleértve a három „városállam” adatait is – Brémában (47,8%), Rajna-Pfalzban (40,9%), Bajorországban (37,3%) stb. Legalacsonyabb Szász-Anhaltban (13,5%), Brandenburgban (14,6%), Mecklenburg–Elő-Pomerániában (14,9%) stb. Ez a tény általában utal a tartomány vállalatainak külkapcsolati nyitottságára, annak gyakorlatára és törekvéseire. Különböznek az egyes tartományok Magyarországgal való áruforgalmi kapcsolataik hagyományaiban, a növekedés dinamikájában, az áruforgalom áruszerkezeti összetételében is. A magyar vállalkozók számára üzleti stratégiájuk megtervezésekor fontos momentum kell, hogy legyen e tartományi különbözőségek megismerése, a számukra kínálkozó előnyök felismerése, illetve a partnerek kapcsolatépítési motivációjának előzetes feltérképezése. Az erre a felkészülési fázisra fordított idő megtérül az eredményesebb partnerkiválasztásban. A német behozatal legjelentősebb termékcsoportjai a személy- és tehergépjárművek, valamint ezek részei, vegyi anyagok, gépek, irodagépek, hírközlési és adatátviteli berendezések, ezek alkatrészei, valamint élelmiszerek, vas- és fémipari termékek. A külkereskedelmi forgalom jogi alapját Németországban a Külgazdasági Törvény (Außenwirtschaftsgesetz), illetve annak végrehajtási utasítása, valamint az ehhez csatlakozó kiviteli ill. behozatali árulista adja. (Ennek szövege a németországi helyi kereskedelmi és iparkamarák ügyfélszolgálati irodáiban – Service Center – megvásárolható.) Az egyezményes keretet magyar viszonylatban a Magyar Köztársaság Európai Unióval kötött Társulási Megállapodása jelenti. (Részletes információ: ITDH Euroinfo, Kereskedelmi Szolgálatok.) Az értékesítési csatornák a termék, az exportőr anyagi ereje és piaci elképzelései függvényében különbözők lehetnek Németországban. Érdemes erről a piacralépést megelőzően a térség helyszínen működő szakértőivel konzultálni. A Német Szövetségi Köztársaságban a piaci fellépés tisztaságát rendkívül szigorú törvények védik (versenytörvény, rabatt-törvény, kartell-törvény, tisztességtelen verseny elleni törvény stb.). Ezek tanulmányozása az önálló piaci fellépés előtt szintén tanácsos, mert a szankciók elviselhetetlen anyagi terhet róhatnak a magyar vállalkozóra a későbbiekben. Miután a piacra kerülési költségek igen magasak, a német piacra történő közvetlen szállítás esetében nagyon gondosan szükséges kiválasztani az értékesítési lánc legmegfelelőbb elemét, illetve formáját. Ez lehet független kereskedő (importőr, nagykereskedő, kiskereskedő), vagy közvetítő (kereskedelmi képviselő, bizományos, kizárólagos képviselő stb.).
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Németország_gazdasága?oldid=22335148&ns=0
dbo:wikiPageLength
5506
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Németország_gazdasága
Subject Item
wikipedia-hu:Németország_gazdasága
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Németország_gazdasága