This HTML5 document contains 28 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
n15https://web.archive.org/web/20080730020728/http:/www.keyway.ca/htm2003/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
n14https://web.archive.org/web/20080518020854/http:/www.accd.edu/sac/history/keller/Mongols/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n13http://www.pbs.org/wgbh/nova/lostempires/trebuchet/
n20http://muse.jhu.edu/demo/ethnohistory/v046/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n6http://www.redstoneprojects.com/trebuchetstore/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n4http://www.dakle.hu/hadviseles/
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n9http://www.reshafim.org.il/ad/egypt/weapons/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n8http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Ostrom
rdfs:label
Ostrom
owl:sameAs
freebase:m.06p6g
dct:subject
n8:Hadügy n8:Ostromok
dbo:wikiPageID
364214
dbo:wikiPageRevisionID
23569555
dbo:wikiPageExternalLink
n6:trebuchet_illustrations.html n9:siege_warfare.htm n4: n13: n14:empsub2.html n15:20030411.htm n20:46.4keener.html
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Commonskat n10:Lektor n10:Bővebben n10:Jegyzetek n10:Hadtörténelem n10:Fordítás n10:Halott_link n10:Nemzetközi_katalógusok
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n4:
dbo:abstract
Az ostrom (angol: siege, francia: siège, német: Belagerung) egy megerősített erőd vagy város katonai blokádja, amelynek célja az erődítmény elfoglalása vagy a védők megadásának kikényszerítése. Ostromra akkor van szüksége a támadónak, ha rohammal nem sikerül bevenni az erődítményt vagy a védők visszautasítják a megadást. Az ostrom során a támadó részben vagy teljesen körbeveszi az erődítményt, hogy megakadályozza a védők felmentését, ellátását élelemmel vagy friss csapatokkal (az ún. ostromzár). Az ostrom megvívása során a támadó megkísérli lerombolni az erődítményt ostromágyúkkal, légi bombázással vagy föld alatti aknák felrobbantásával. Amennyiben ez sikerrel járt, az ostromló rohamot indít az erődítmény elfoglalására. Az ostrom kimenetelét gyakran az befolyásolja, hogy a védőknek elfogy az élelmiszere, a vize vagy fertőző betegség tör ki (ez általában a támadót is érinti). Az ostrom a történelem során a nagyobb városok, illetve megerősített helyek kialakulásával együtt jelent meg. A Közel-Keleten feltárt első nagyobb városokban már régészeti leletek tanúsítják a városfalak jelenlétét, illetve a város erőszakos elfoglalását. Az ősi Kína történelme során mind régészeti, mind írásos emlékek tanúskodnak hosszan tartó ostromokról, illetve az ostrom során bevetett gépezetek felhasználásáról. Az ókorban ostromra ritkábban került sor, a háborúkat gyakrabban nyílt csaták döntötték el. A középkorban a nagyobb városok, illetve a földesurak várának elfoglalása a hadműveletek egyik fontos mozzanata volt, ezért az ostrom kiemelt jelentőséget kapott. Leonardo da Vinci egyéb tevékenysége mellett ostromgépeket, illetve védműveket is tervezett. A középkori hadjáratokban a megerősített helyek ostroma és elfoglalása a katonai siker egyik fontos feltétele volt. A lőpor alkalmazásával, illetve a tüzérség fejlődésével az ostrom, illetve az erődítmények fontossága csökkenni kezdett, majd a napóleoni háborúk során a hangsúly a , a hadseregek manővereire és nyílt csatákra helyeződött át. A modern hadviselésben, az első világháború során a lövészárok töltött be hasonló szerepet, majd a második világháborútól kezdve, az összfegyvernemi hadviselés elterjedésével a megerősített helyek szerepe, fontossága minimálisra csökkent. Továbbra is előfordult egy-egy erődítmény ostroma, de ennek hatása a háború kimenetére általában csekély, mivel általában a támadónak lehetősége van olyan tűzerőt összpontosítani, amellyel a védműveket gyorsan meg lehet semmisíteni. Manapság ostromra csak kisebb katonai, túszejtési vagy egyéb rendfenntartási szituációkban van szükség. Általánosságban az ostromot alacsony intenzitású hadviselésként lehet jellemezni: mindkét fél jól védett pozíciókat vesz fel, állóháború alakul ki és a küzdelem célja általában a védők erőinek felmorzsolása.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Ostrom?oldid=23569555&ns=0
dbo:wikiPageLength
58981
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Ostrom
Subject Item
wikipedia-hu:Ostrom
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Ostrom