This HTML5 document contains 22 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
n4http://www.fbsl.net/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n12http://www.pascal-central.com/docs/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
n13http://fz.szily.hu/download/
n17http://www.iso.org/iso/iso_catalogue/catalogue_tc/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n8https://web.archive.org/web/20120204065241/http:/people.ku.edu/~nkinners/LangList/Extras/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n15http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:
n11https://web.archive.org/web/20081203003542/http:/atrey.karlin.mff.cuni.cz/projekty/vrr/doc/

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Programozási_nyelvek_kategóriák_szerint
rdfs:label
Programozási nyelvek kategóriák szerint
dct:subject
n15:Számítógép-programozás
dbo:wikiPageID
1124
dbo:wikiPageRevisionID
22083832
dbo:wikiPageExternalLink
n4:homepage.html n8:classif.htm n11:c99.pdf n12:iso10206.pdf n13:M%C3%B3dszeres%20programoz%C3%A1s.pdf n12:iso7185.pdf n17:catalogue_tc_browse.htm%3Fcommid=45202
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Lektor n10:Jegyzetek n10:Halott_link n10:Portál
prop-hu:date
2018
prop-hu:url
n13:M%C3%B3dszeres%20programoz%C3%A1s.pdf
dbo:abstract
A programozási nyelvek kategóriái Léteznek általános célú és szakterület-specifikus programozási nyelvek. * * * * * Batch nyelvek * sh (a (Stephen) Bourne shell az AT&T-től) * Bash (a b(ourne)a(gain)sh(ell) a Gnu Project része) * * ( Command List) * csh (C-szerű shell a UC Berkeley-i Bill Joy-tól) * * * (a David K(orn)sh(ell) az AT&T-től) * * * BASIC (számos változattal) * C++ (számos változattal) * Delphi (Borland Object Pascal fejlesztői rendszer) * Java (a Sun Microsystemstől) * Perl (Larry Wall-tól; általában értelmező) * Visual Basic (a Microsofttól) * RPG programozási nyelv (még számítógép ugyan nem volt, de már használták) * FORTRAN (az első magas szintű fordítós nyelv John Backustól, IBM) * Scheme (számos változattal, például Bigloo) * Lisp (számos változattal) * COBOL („lényeg az egyszerűség”) * Algol (a második magas szintű fordítós nyelv) * A szintaxisában a kifejezés-blokkokat a kapcsos zárójelek ({ és }) határolják. Túlnyomórészt C stílusú nyelvekről van szó, mint például * Asymptote (grafikus mértani ábrákat előállító nyelv) * C (1970-től D. Ritchie és K. Thompson fejlesztésében a Bell Labs-től – közeli kapcsolatban van a Unix operációs rendszerrel) * C++ * C# (C++ ill. java szerű nyelv a .NET projekthez) * ECMAScript (avagy JavaScript) * Java * Perl * Coyote (C változat programozási hibák elkerülésére kiélezve) * D (egy lépéssel a C után Walter Brighttól) * (egy másik lépés a C után…) * PHP * R * Az virtuálisan leképezik a valós adatfolyamokat, amelyeket specifikálni szeretnénk programunkban. Általában különálló események kezelésére vagy adatfolyamok feldolgozására használjuk. * Report Program Generator * * * * Az hatékony eszközök relációs adatok keresésére vagy módosítására, melyek általában táblákba rendezve, és különböző relációkkal összekapcsolva találhatók. Ilyenek: * egy relációs adatbázis-kezelő nyelv * SQL * (egy adatbáziskezelésre specializált ANSI standard általános felhasználású nyelv) * Az azok, melyek logikája hasonló struktúrában található, mint az adataik. * Lisp és származékai, mint Scheme és , valamint a . Mind listákat használ alapelveinek rendszerezésére. * FORTH, és Postscript (a műveleteket mind alapján végzi) * APL (az adatokat és a kódot is tömbként kezeli – Kenneth Iversontól) * Sokak szerint az assembly programozási nyelvek is ide tartoznak * egy másik rendszerbe beágyazott, azt kiegészítő nyelvek, és a bővítőszkriptek funkcióinak kihasználására használják. Gyakran valamilyen speciális célú hardver vagy segéd-processzor(ok) kihasználására készülnek * * AutoLisp (a CAD rendszerek klasszikus script-nyelve már hosszú ideje) * (az Emacs szövegszerkesztőn belül működő, a rendszer bővítésén (bővítő-szkriptelésén) kívül akár általános célokra is használható nyelv * SQL * egy C és C++ bővítés, amely a sokmagos grafikus-kártyák extrém sebességét nem csupán grafikai, hanem rengeteg számítást igénylő matematikai, statisztika vagy elemzési feladatokhoz használja, leginkább az illető feladat algoritmusában látható vagy megbújó párhuzamosságok hatékony kihasználásával * * * A Funkcionális programozási nyelvek a programokat és szubrutinokat mint matematikai függvényeket definiálják. Általában ezek a nyelvek más, nem-funkcionális elemeket is tartalmaznak, ezen elemek működését, maradandó hatását hívják * APL * * Lisp * * * * * Scheme * Haskell (Haskell Curry matematikus nevéből) * * Értelmező programozási nyelvek * BASIC (és változatai) * C++ (főként korai változatai, újabban csak a tesztelési fázishoz használnak értelmezőt) * Perl (legtöbb változata) * * Lisp (főleg a korai változatok voltak interpreterek, később gépi kódra fordító rendszerek készültek, újabban (kb.15-20 éve) történik a fordítás, amit gyors értelmezőprogramok hajtanak végre) * R * Scratch (a programozással ismerkedő gyerekek számára készült vizuális környezet) * A legtöbb (lásd lejjebb) * * Gnu Bison (az FSF Yacc verziója) * (szóelemzés a Bell Labs-től) * Gnu FLEX (az FSF Lex verziója) * * (yet another compiler compiler a Bell Labs-től) * A attribútumok halmazát határozzuk meg, melyekből lépések halmazának alkalmazásával kapjuk meg az eredményt. * Prolog és alapján értékeli ki az adatokat * a Prolog alapján készült * Gépi kódú programozási nyelveket közvetlenül hajtja végre a központi egység (CPU). Tipikusan oktális vagy hexadecimális bitmintákkal dolgozik. Minden mintacsoport (egy vagy több bájt) végrehajt egy hardveres alapműveletet. Általában processzorfüggő nyelv, nem vihető át más rendszerbe. Hivatalosan a processzor gyártója szállítja. "Gépi-kódban programozni" elsősorban assembly-nyelven programozást jelent. Az Assembly a közvetlen gépi kódú programozás megkönnyítésére készült szimbolikus jelöléseket használó kódrendszer. Ezek a szimbolikus jelölések alkalmasabbak emberi megértésre a gépi kódnál. Lehetőségünk van használatára, amit az assembler abszolút címekre cserél. A legtöbb assembler alkalmas makrók, valamint szimbolikus konstansok kezelésére is. Általában egy családba tartozó processzorokhoz ugyanaz a nyelv használható. A következők számítanak egy-egy család alapjának: * * * * PowerPC * Intel 8080/8505 * ARM * StrongARM * MOS Tech * National * Sun SPARC és UltraSPARC * MIPS * Az Eljáráselvű programozási nyelvek (másképp "Procedurális nyelvek")alapja a modularitás és a hatókör. Egy eljáráselvű program egy vagy több egységből (unit) vagy modulból (module) áll, minden egyes felhasználó egy kódkönyvtárból dolgozik. Minden modul egy vagy több eljárásból - függvényből, rutinból, szubrutinból, metódusból (az elnevezés az adott programozási nyelvtől függ) áll. * Ada * BASIC * C * C++ (C objektumokkal és más egyebekkel) * C# (a Microsofttól, továbbfejlesztett C a .NET-hez) * * COBOL * (Oberon-2 variáns) * Object Pascal * ECMAScript (JavaScript) * FORTRAN * Java * Modula-2 * (továbbfejlesztett Modula-2, kisebb gyorsabb, biztonságosabb) * * Pascal * Perl * * (eredetileg IBM mainframes használatra készült) * * * Visual Basic * Objektumorientált programozási nyelvekben az adatok objektumosztályokban vannak definiálva, melyek végrehajtható kódot is tartalmaznak (metódusok). Az örökléssel az egyes objektumosztályok kibővíthetők. * Ada 95 * Asymptote (grafikus mértani ábrákat előállító nyelv) * C++ * C# * Common Lisp * Object Pascal * ECMAScript (JavaScript a Netscape-től) * Eiffel * Java (közeli rokona a C++-nak, szemétgyűjtéssel, nem biztonságos alkotórészek eltávolításával, platformfüggetlen „bájtkód”, homokozó a biztonságért – a Sun Microsystemstől) * Modula-2 (adat absztrakció, információ elrejtés, erős tipizálás, teljes modularitás – N. Wirth-től) * (objektum orientált Modula-2) * * (objektum orientált Modula-2 alapváltozat) * Objective C * Perl 5 * PHP * * Python (értelmező) * R * Ruby * * * Simula (az első objektum orientált nyelv Norvégiából) * (Xerox PARC) * (Microsoft Office makrónyelve) * Visual Basic * speciális objektumorientált programozási nyelvek melyekből az osztályok és hivatkozások megkülönböztetése megszűnt. * ECMAScript (JavaScript) * * * melyek szabályokat használnak egyes adathalmazok feltételeinek aktiválásához. A kiválasztott adathalmaz aktiválásakor a megfelelő szabály végrehajtódik. * * Prolog * * * A (másképpen "Szkriptnyelvek") gyakran ismétlődő folyamatok automatizálása érhető el akár külső programok végrehajtása által. Számos összetett alkalmazásprogram (pl. grafikai-, műszaki tervező- vagy akár táblázatkezelő-, szövegszerkesztő-program) olyan beépített szkriptnyelvet biztosít, amelyek lehetővé teszik az alkalmazás fő feladatainak automatizált megoldását (más megközelítésből ezeket hívjuk alkalmazásprogramozási felületeknek, azaz API-nak). * Awk * * * * * * Perl * PHP * Python * * Ruby * * * Számos shell mint például a vagy VMS-en. * : beágyazott rövid futtatható kód szabadon formázott szövegben. * * C Preprocessor * PHP * * olyan , mint amilyen a és a ECMAScript (Javascript) beépülve az alkalmazásokba, úgy viselkednek, mintha makrónyelvvé váltak volna. * (Nyelvek, melyek Turing-teljesek, ám a közönséges felhasználónak meglehetősen nehéz, vagy szinte lehetetlen értelmezni őket.) * * Brainfuck * INTERCAL * * Az XML-alapú nyelvek olyanok, amelyek az XML-en alapulnak, vagy azzal műveleteket tudnak végezni. * XSLT * XPath * A azok, amelyek fő célja és párhuzamos végrehajtása. Korábban erre ún. monitorokat használtak (ld.még szemaforok), ma már főleg szálspecifikus tárolók segítségével üzenetként adják a parancsokat a folyamatoknak. A a végrehajtandó üzenetek gyűjteményei. * (Brinch-Hansen-től) * * * ún. magas szintű nyelvek egy adatbázis-rendszer köré építve. * * * * * * – Klingon * – Héber * Brainfuck
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Programozási_nyelvek_kategóriák_szerint?oldid=22083832&ns=0
dbo:wikiPageLength
16276
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Programozási_nyelvek_kategóriák_szerint
Subject Item
wikipedia-hu:Programozási_nyelvek_kategóriák_szerint
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Programozási_nyelvek_kategóriák_szerint