This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Rabszolgapart
rdfs:label
Rabszolgapart
dct:subject
n6:Rabszolgaság n6:Togo n6:Gyarmatosítás n6:Benin
dbo:wikiPageID
1272246
dbo:wikiPageRevisionID
23647089
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Jegyzetek n4:Fordítás
dbo:abstract
A Rabszolgapart Nyugat-Afrikában, Togo, Benin és Nigéria nyugati részén, továbbá Ghána keleti részén húzódó tengerpart történelmi neve. A Guineai-öböl partján kb. 450 km hosszan húzódik a Volta és Niger folyók között. Elnevezése a gyarmatosítás idejéből ered, amikor a vidék fő "árucikkei" a rabszolgák voltak (Hasonlóan elnevezve a szomszédos Aranyparthoz - a mai Ghána tengerpartja, továbbá Elefántcsontparthoz (ma azonos nevű ország partvidéke) és a Borsparthoz - Libéria tengerpartja). Amerika felfedezésének időszakában még a portugálok voltak az afrikai partok egyedüli európai látogatói. Bartolomeu Dias, Vasco da Gama és a többiek történelmi jelentőségű felfedező útjai egyengették a kereskedők behatolását, akik főként a partvidéken létesítettek cserekereskedelmi központokat, aranyat és fűszereket kerestek. Nemsokára a hollandok, az angolok és a franciák is megjelentek és megkezdték a gyarmatosítást. Amikor az európai vállalkozók kereskedni kezdtek a Benin Birodalommal, azt tapasztalták, hogy ott minden különösebb nehézség nélkül vásárolhatnak foglyokat. Az ottani szokás és íratlan törvények alapján rabszolgák csak azok lehettek, akiket a szomszédos népek közül ejtettek foglyul, tehát kívülállók, hitetlenek voltak. Ezt a törvényt gyakran megszegték és a benini emberkereskedők saját országuk lakosságát adták el rabszolgának. A 16. században a rabszolgák iránti szükséglet még korlátozott volt. Sem Anglia, sem Franciaország nem mutatott komolyabb érdeklődést irántuk. A nyugat-indiai szigeteken gazdálkodó legelső telepesek még a kubai piacról is beszerezhették rabszolga-szükségletüket. A későbbi, rabszolgák iránti megnövekedett keresletnek két fő oka volt: a cukor és a dohány. Mind a cukornád, mind a dohány termesztése sok munkát igényel. A cukornádtermesztést 1640-ben vezették be Francia Nyugat Indiában. Termesztése hamarosan túlszárnyalta a dohányt és a legfontosabb profitforrássá lett. Egyre több rabszolgát vittek az Újvilágba, főleg a Karib-térségbe és Brazíliába. A fő afrikai kikötők, ahonnan a rabszolgákat vitték: , Lagos, Aného (Kis Popo), , , , Porto Novo és Badagri. Sok millióra becsülik a rabszolgák számát, akiket innen elszállítottak Amerikába. Egyes becslések szerint több mint 10 millió. További több millió lehetett azon áldozatok száma, akik a szállítás során, az afrikai fogva tartás vagy a hajóút alatt veszítették életüket. Egész népeket irtottak ki, egész vidékeket tettek lakatlanná. A rabszolgákkal való kereskedelem itt a 19. századig, kb. 1840-ig virágzott. Az innét elhurcolt rabszolgák vitték magukkal az Újvilágba a vudu vallást is, amely hagyományosan Togo és Benin területén volt honos.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Rabszolgapart?oldid=23647089&ns=0
dbo:wikiPageLength
4346
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Rabszolgapart
Subject Item
wikipedia-hu:Rabszolgapart
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Rabszolgapart
Subject Item
dbpedia-hu:Rabszolga-part
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Rabszolgapart