This HTML5 document contains 70 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
n4https://archive.org/details/
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Ricercar
rdfs:label
Ricercar
owl:sameAs
freebase:m.03dkm4
dct:subject
n6:Komolyzenei_műfajok n6:Barokk_zene n6:Zenei_stílusok n6:Reneszánsz_zene
dbo:wikiPageID
37704
dbo:wikiPageRevisionID
23590437
dbo:wikiPageExternalLink
n4:harvarddictionar0004unse
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Portál n10:Nemzetközi_katalógusok n10:Cite_book
prop-hu:authorlink
Szabolcsi Bence Arthur J. Ness Stanley Sadie
prop-hu:coauthors
Hans Heinrich Eggebrecht
prop-hu:edition
4 2
prop-hu:editor
John Tyrrell Don Michael Randel
prop-hu:first
Carl István Stanley Douglas R. Arthur J. Bence
prop-hu:isbn
9637546995 674011635 963330010 9633304741 9780195170672 9789631364347
prop-hu:language
angol magyar
prop-hu:last
Balázs Hofstadter Sadie Dahlhaus Szabolcsi Ness
prop-hu:location
Cambridge, Massachusetts Budapest London
prop-hu:others
Boronkay Antal
prop-hu:publisher
Macmillan Publishers Harvard University Press Typotex Zeneműkiadó Corvina
prop-hu:series
11 3
prop-hu:title
A zene története Zenei kislexikon Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon Gödel, Escher, Bach The New Harvard Dictionary of Music The New Grove Dictionary of Music and Musicians
prop-hu:url
n4:harvarddictionar0004unse
prop-hu:year
1974 2017 2004 2005 2003 1983
prop-hu:subtitle
Egybefont Gondolatok Birodalma
dbo:abstract
A ricercar (magyar kiejtése: „ricserkár”), néha ricercare vagy ricercata eredetileg reneszánsz és barokk ellenpontozó zenei műfaj, egy vagy több imitációs feldolgozásával létrejövő hangszeres mű, amely önállóan és nagyobb kompozíció részeként is megjelenhet. A kifejezés az olasz ricercare vagy recercare (újra megkeresni, újrapróbálni) igéből származik. A legismertebb ricercarok Johann Sebastian Bach Musikalisches Opfer (BWV 1079) című művében találhatók. A 16. században honosodott meg, az egyik első önálló hangszeres műfajként. Az első ismert ricercar lantművész nevéhez köthető. Az első lantra írott művek esetében, a lant preambulumszerű kipróbálását, behangolást, a következő darab hangnemének „megkeresését” jelentette. 1523-ban (1485–1569 után) orgonaművet komponált ebben a formában. Kezdeti formái inkább homofón szerkesztésűek voltak, egyszerű alkalmi futamokkal. (1480 körül – 1538 után) terjesztette el a polifón szerkesztésű, ellenpontozó, egymás utáni imitációkra épülő változatát.A ricercar műfajának legnagyobb mesterei Girolamo Frescobaldi, Giovanni Gabrieli, Andrea Gabrieli, és Adrian Willaert voltak. Hosszú időre utoljára Bachnál jelenik meg, például a Zenei áldozat egy háromszólamú ricercarral indul, majd később tartalmaz egy hatszólamú ricercart is, melynek címében megjelenik akrosztichonként megjelenik maga a kifejezés (Regis Iussu Cantio Et Reliqua Canonica Arte Resoluta - A király témája és egyéb kánonikus feldolgozások). A 20. század zenéjében kerül ismét elő. Például Gian Francesco Malipiero Ricercar, illetve Bohuslav Martinů Három ricercar kamarazenekarra című művében vagy Igor Stravinsky Cantatájának 2. és 4. részében. A terminológia nagyon flexibilis volt, az, hogy a zeneszerző a művét a toccata, a canzone, a fantázia vagy a ricercar keretei közé sorolta be nem volt szigorú rendszertanhoz kötve, a tetszésére volt bízva. Szerkezete idővel a mottetához közelített, de a szólambelépések egymásutánisága és szakaszos imitációs technikája a fúga egyik előfutárává tette. Jan Pieterszoon Sweelinck Giovanni Gabrieli ricercarjainak és az angol hatására kifejlesztette a mai fúgák első változatait, melyekben dalvariációk, zsoltárfeldolgozások, fantáziák elemei jelentek meg. Ezeket a virtuóz műveket gyakran orgonára komponálta és improvizációkkal kombinálva mutatta be. Tanítványai később elterjesztették ezt a stílust német földön, először a Hanza városok (pl. Hamburg és Lübeck térségében, ez később hatással lesz Dietrich Buxtehudéra, majd általa Johann Sebastian Bachra is, aki széles körben ismertté teszi a fúga ezen stílusát.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Ricercar?oldid=23590437&ns=0
dbo:wikiPageLength
4912
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Ricercar
Subject Item
wikipedia-hu:Ricercar
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Ricercar