This HTML5 document contains 17 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n4https://books.google.hu/
n15http://www.iep.utm.edu/p/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n6http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Russell-paradoxon
rdfs:label
Russell-paradoxon
owl:sameAs
freebase:m.0ch6z
dct:subject
n6:Paradoxonok n6:Matematikai_logika
dbo:wikiPageID
9645
dbo:wikiPageRevisionID
21885432
dbo:wikiPageExternalLink
n4:books%3Fid=PeevUWiuEwkC&pg=PA520&dq=Dr.+anthony+standen+New+scientist&hl=hu&ei=MOoZTrPbNoPt0gHy_qiXBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=3&ved=0CDAQ6AEwAg%23v=onepage&q&f=false n4:books%3Fid=eZYmZVJK8k0C&pg=PA383&dq=Dr.+anthony+standen+New+scientist&hl=hu&ei=MOoZTrPbNoPt0gHy_qiXBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4&ved=0CDQQ6AEwAw%23v=onepage&q=Dr.%20anthony%20standen%20New%20scientist&f=false n15:par-rusm.htm n4:books%3Fid=TYqAz8FJbzwC&pg=PA91&dq=Dr.+anthony+standen+New+scientist&hl=hu&ei=MOoZTrPbNoPt0gHy_qiXBQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=1&ved=0CCkQ6AEwAA%23v=onepage&q=russell&f=false
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n10:Jegyzetek n10:Wikikönyvek
dbo:abstract
Bertrand Russell 1901-ben felfedezte, hogy a matematika akkori naiv halmazelméleti és logikai megalapozása a róla elnevezett Russell-paradoxont is tartalmazza. A századfordulón jelentkező paradoxonok hatására, mintegy két-három évtized alatt, a mai szemmel megnyugtatónak tekintett alapokra helyezték az egész matematikát. E folyamat elhúzódott, mert a geometria Hilbert-féle megalapozása a húszas évekig, és a valószínűségszámítás Kolmogorov-féle megalapozása a harmincas évekig váratott magára. A Russell-paradoxon olyan érvelést használ, amelyhez hasonlóak tulajdonképp már több ezer éve ismertek voltak (ld. Epimenidész-paradoxon). Azt, hogy a paradoxonhoz vezető érvelés a halmazelmélet, illetve logika matematikai elméletének ellentmondásosságát okozhatja, többen is felfedezték a tizenkilencedik század végén; például Ernst Zermelo matematikus és Bertrand Russell filozófus.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Russell-paradoxon?oldid=21885432&ns=0
dbo:wikiPageLength
14964
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Russell-paradoxon
Subject Item
wikipedia-hu:Russell-paradoxon
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Russell-paradoxon