This HTML5 document contains 15 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n4http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
n10http://hu.dbpedia.org/resource/Bartók:
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n12http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
rdfs:label
Scherzo zongorára és zenekarra (Bartók)
dct:subject
n12:Bartók_zenekari_művei
dbo:wikiPageID
43287
dbo:wikiPageRevisionID
21372517
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n4:Zenemű_infobox n4:Portál n4:Bartokzenekar
dbo:abstract
A Scherzo zongorára és zenekarra (Op. 2, Sz. 28, BB 35) című művét Bartók Béla 1904-ben írta. A darab Bartók életében nem hangzott el (a zenekar hozzáállása miatt), pedig a szerző komoly reményeket fűzött hozzá. A művet Denijs Dille fedezte fel a szerző hagyatékában, és ő rendezte sajtó alá 1961-ben. Ekkor volt a Scherzo első nyilvános előadása is a Magyar Rádióban, Lehel György vezényletével. A zongoraszólót Tusa Erzsébet játszotta. A mű formája, a Rapszódiához hasonlóan kéttételes felépítést követ: egy lassú és egy gyors részre tagolódik. Maga a scherzo a gyors részben hallható, ennek előjátéka a lassú szakasz. „Táncfantázia, amely hol a maga zenei anyagának verbunkos-csárdás származását hangsúlyozza, hol – a hangszerelés, a beállítás révén – már egy különös, groteszk, reális-irreális világba ragadja hallgatóját. Hogy ez az utóbbi hang inspirálói közé számíthatja Richard Strauss -jét, de főleg Till Eulenspiegeljét is, szinte természetes” – írja Kroó György. A forma lekerekítését célozza a mű nyitásául szolgáló klarinétdallam visszatérése a Scherzo befejezésénél. A mű jelentőségét így foglalta össze Somfai László: „A zongora-zenekari Scherzo nyilvánosságra kerülése óta többen megírták, hogy a »ma poco variato« rész egész sor későbbi Bartók-partitúra előfutára. A Két kép-beli Falu tánca robusztus jelenetei, az 1. román táncból hangszerelt zenekari változat, a Négy zenekari darab scherzója, de legfőképpen A fából faragott királyfi fabáb-karaktere és táncanyaga új megvilágításba kerültek azóta, hogy tudjuk, már 1904–1905-ben »feltalálta« Bartók művének ezt a rendkívül jellemző barbaro-hangját. Ő bizonyára tisztában volt jelentőségével, s alkalmasint ez magyarázza, hogy megtiltotta a rendetlennek ígérkező bemutató előadást. Hiszen nem a maga pianista képességeinek csillogtatását szolgálta a partitúra! Jószerivel meg sem menthette volna a produkciót, mert a zenekar mellett eltörpült a zongora szerepe.”
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)?oldid=21372517&ns=0
dbo:wikiPageLength
2667
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
Subject Item
dbpedia-hu:BB_35
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
Subject Item
n10:_Scherzo_zongorára_és_zenekarra
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
Subject Item
dbpedia-hu:Sz._28
dbo:wikiPageRedirects
dbpedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
Subject Item
wikipedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Scherzo_zongorára_és_zenekarra_(Bartók)