This HTML5 document contains 30 embedded RDF statements represented using HTML+Microdata notation.

The embedded RDF content will be recognized by any processor of HTML5 Microdata.

Namespace Prefixes

PrefixIRI
wikipedia-huhttp://hu.wikipedia.org/wiki/
dcthttp://purl.org/dc/terms/
dbohttp://dbpedia.org/ontology/
foafhttp://xmlns.com/foaf/0.1/
dbpedia-huhttp://hu.dbpedia.org/resource/
prop-huhttp://hu.dbpedia.org/property/
n8http://www.sze.hu/~raczev/Okol_files/hallgatoi/
n16http://sivatag.lap.hu/
rdfshttp://www.w3.org/2000/01/rdf-schema#
freebasehttp://rdf.freebase.com/ns/
n11http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/092/
rdfhttp://www.w3.org/1999/02/22-rdf-syntax-ns#
n7http://hu.dbpedia.org/resource/Sablon:
owlhttp://www.w3.org/2002/07/owl#
provhttp://www.w3.org/ns/prov#
xsdhhttp://www.w3.org/2001/XMLSchema#
n14http://hu.dbpedia.org/resource/Kategória:

Statements

Subject Item
dbpedia-hu:Sivatag
rdfs:label
Sivatag
owl:sameAs
freebase:m.0284w
dct:subject
n14:Sivatagok n14:Biomok
dbo:wikiPageID
2626
dbo:wikiPageRevisionID
23760492
dbo:wikiPageExternalLink
n8:Sivatagok.pdf n11:pc009242.html%239%7Caccessdate=2009-09-26 n16:
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
n7:Hely n7:Pdf n7:Nemzetközi_katalógusok n7:CitLib n7:Pnl n7:Jelmagyarázat n7:Commonskat n7:Portál
prop-hu:chapter
Sivatag
prop-hu:chapterurl
n11:pc009242.html%239%7Caccessdate=2009-09-26
prop-hu:cím
A sivatagok világa
prop-hu:hely
Budapest
prop-hu:isbn
9631130142
prop-hu:kiadó
Móra
prop-hu:szerző
dbpedia-hu:Balázs_Dénes
prop-hu:év
1982
dbo:abstract
A sivatag olyan terület, amelynek vízháztartása állandóan veszteséges. Az ilyen helyeken az éves csapadék általában nem éri el a 250 mm-t. Vannak olyan helyek, ahol évekig nem esik az eső. A miatt a talaj terméketlen; többnyire csak a kimondottan szárazságtűrő és pozsgás fajok élnek meg itt. Maga a talaj azonban éppen olyan változatos lehet, mint a termékeny tájakon, és eszerint a sivatag lehet: * * kősivatag * kavicssivatag * homoksivatag * * sósivatag. A sivatagok felszínét főként az aprózódás és a mállás, valamint a szél és az időszakos vízfolyások alakítják. A hőmérséklet szélsőséges ingadozása aprózza a kőzeteket. A szél sok homokot és port ragad fel, és a keményebb szemcsék dörzsölik, csiszolják a kőzetek felszínét. A finom anyag elszállítása után maradnak vissza kavicsos-kőtömbös maradéktakaróval. A ritkán és rövid ideig, de intenzíven hulló eső hirtelen árvizet okoz. A víz lepelszerűen vagy záporpatakokba gyűlve folyik le az időszakos völgyekben. A rohanó ársok iszapot, homokot és kőzettörmeléket sodor magával a medencékbe, de csak rövid távon, mert a víz hamar beszivárog vagy elpárolog. A medencék befelé irányuló vízhálózata elősegíti a (hegylábfelszínek) képződését. Utóbbiak hegység felőli sávjában általában a szálban álló kőzet elegyengetett felszínét, a medence felőlin pedig egymásba olvadó, hullámos hordalékkúpok sorozatát találjuk. A tulajdonságait az alapkőzet fajtája határozza meg. A hőmérséklet nappal magas, éjjel viszont erősen leesik, mert a gyér növényzet miatt a száraz levegőben (a relatív páratartalom 20–25%) erős a kisugárzás. A sivatag távolról sem mindig síkság: gyakorta hegyes-völgyes. A gyenge miatt a sivatagok gyéren lakottak. Az emberek többnyire csak az oázisoknál telepszenek meg. A sivatagoknak két fő típusa van: * a zonális sivatag, amely a térítők közelében alakult ki, és * a kontinentális sivatag, amely a szárazföld belsejében, hegyláncok árnyékában alakult ki főn hatására. A zonális sivatagok a trópusokat két oldalról határoló nagy nyomású, leszálló légáramlásos zónában, a 15–30° szélességi körök között alakulnak ki. A forró, száraz térítő menti öv a passzátszelek leszálló, nagy nyomású övezetébe esik, ahol nagy a felmelegedő levegő víztartó képessége. A víz nem csapódik ki, a párolgás pedig különlegesen erős; e két tényező hatására a felszín kiszárad, főként a szárazföldek nyugati felén. Ilyen: * Észak-Afrikában a Szahara; * Délnyugat-Afrikában a Namib-sivatag és a Kalahári-sivatag, * Ázsiában az Arab-félsziget sivatagjai, Irán és belseje, a Tharr-sivatag, a Góbi * Ausztráliában a Nagy-Viktória-sivatag és a Nagy-homoksivatag, * Észak-Amerikában a -, Mojave- és , a egy része, * Dél-Amerikában Peru és Észak-Chile partvidékének nagy része, benne az Atacama-sivatag. Félsivatagnak a sivatag és a szavanna közötti átmeneti zónát nevezzük, ez akár több száz kilométer széles is lehet.
prov:wasDerivedFrom
wikipedia-hu:Sivatag?oldid=23760492&ns=0
dbo:wikiPageLength
4991
foaf:isPrimaryTopicOf
wikipedia-hu:Sivatag
Subject Item
wikipedia-hu:Sivatag
foaf:primaryTopic
dbpedia-hu:Sivatag